fedezetlenségi díj - mi történik, ha nem fizeted be időben a kgfb-t?
2024. október 28. - Amennyiben a kgfb szerződés díjnemfizetés miatt szűnt meg, akkor újrakötés után ki kell fizetni az elmaradt biztosítási díjat fedezetlenségi díj formájában.
A casco egyfajta vagyonbiztosítás, ami a gépjárműben okozott károk megtérítésére szolgál. A kifejezés az angol “casualty”, vagyis sérülés és “collision”, azaz ütközés szavak összetételéből jött létre, ez pedig meg is magyarázza, hogy mely esetekben nyújthat nekünk segítséget ez a biztosítás. Persze a biztosítók ma már sokszor számos extra szolgáltatást, csomagot is kínálnak nekünk, a casco legfontosabb feladata azonban változatlan.
A járműbiztosításoknak két fajtája van, a másikat pedig minden gépkocsival rendelkezőnek ismernie kell: ez a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), melynek megkötése nélkül az autóval nem vehetünk részt a közúti forgalomban. A casco ezzel szemben – az esetek nagy részében – nem kötelező, így sokan annak ellenére sem választják ezt a lehetőséget, hogy segítségével olykor komoly károk megtérítése alól is mentesülhetünk.
A két biztosítás között nem csupán az a különbség, hogy az egyik minden üzembentartó számára kötelező: míg a kgfb kizárólag a biztosított által másnak okozott kárt téríti meg, addig a casco a saját autónkat védi, méghozzá attól függetlenül, hogy ki okozta a kárt.
Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy a járművezetés veszélyes tevékenység. Elég a részünkről egy apró figyelmetlenség, és máris megvan a baj, ráadásul külső hatások – állatok, az időjárás viszontagságai – is bármikor kárt okozhatnak nekünk. Ha ez bekövetkezik, és a javíttatást önerőből kell finanszíroznunk, az akár százezres nagyságrendű kiadást jelenthet – sok esetben pedig ennél sokkal nagyobbat.
A casco alapfedezete megtéríti a balesetből eredő töréskárokat függetlenül attól, hogy azt mi okoztuk, valaki más rongálta meg autónkat vagy egy szarvassal ütköztünk a sötét utakon. A biztosító fizet akkor, ha valamilyen természeti erő, így pl. jégverés, villámcsapás, földcsuszamlás vagy egy vihar által kicsavart fa okoz sérülést járművünkön, ha egy felpattanó kavics miatt sérül a szélvédő, de arra az esetre is választható fedezet, ha autónkat eltulajdonítják, vagy azt megkísérlik, és ennek során kárt okoznak benne.
Biztosítótól függően kiegészítő szolgáltatásokat is választhatunk a casconk mellé, így baleset- és poggyászbiztosítást, esetleg a gépjárművön szállított szabadidős eszközeink, például a kerékpárunk biztosítása vagy baleset esetén a hazajutásunkat fedező biztosítást is.
Fontos, hogy bár a casco az általunk a saját autónkban okozott kárt is megtéríti, a teljesítés azért nem történik meg minden esetben: pl. a biztosító mentesülhet a károk kifizetése alól, ha nem rendelkezünk érvényes műszaki vizsgával, ha gondatlan magatartásunk is szerepet játszott – például ittasan vezettünk –, vagy ha a nyitva felejtett autónkat tulajdonítják el.
Míg a kgfb megkötésének nincs a gépjármű korára vonatkozó feltétele – hiszen, ahogy a neve is mutatja, ez egy kötelező biztosítási forma –, addig casco megkötésére egyáltalán nem biztos, hogy lehetőségünk lesz. Bár minden biztosító egyedileg szabályozza az autók felső korhatárát, általánosságban elmondható, hogy a 10-15, egyes esetekben a 20 évesnél idősebb járművekre a legtöbb esetben már nem köthetünk casco biztosítást. Ez frusztráló lehet azok számára, akik csak egy régebbi autót engedhetnek meg maguknak, az indokok azonban érthetőek.
Egy 15 évnél idősebb kocsi esetében jóval nagyobb annak az esélye, hogy a jármű korából adódóan a használat során növekedhet a káresemények bekövetkeztének esélye, ez pedig a biztosító részéről igen nagy kockázatot jelent. Számunkra sem biztos, hogy kifizetődő lenne a magas biztosítási díj rendszeres fizetése, hiszen ezeknek a járműveknek gyakran olyan alacsony a piaci értéke, hogy – mivel az önrészt minden esetben meg kell fizetnünk –, még totálkár esetében sem biztos, hogy megéri fenntartani a szerződésünket.
Mivel a biztosítók szabadon határozhatják meg, hogy milyen feltételek mellett – így például, hogy milyen idős autók tulajdonosával – kötnek szerződést, ezért elsőként az általunk választott bank vagy biztosítási intézmény honlapján érdemes utánanézni a feltételeknek. Természetesen személyesen is felkereshetjük a biztosítót, ahol a jármű adatainak megadását követően pontos információkat kaphatunk. Végül lehetőségünk van arra is, hogy egy online kalkulátort használjunk: itt mindenképpen fel kell tüntetnünk az autó gyártási évét, ami alapján ki fog derülni, hogy van-e lehetőségünk valamely társasággal szerződést kötni.
A biztosítások, így a casco megkötése esetén is díjfizetési kötelezettségünk keletkezik, mely éves szinten – pl. az autó életkorától, típusától és a kármentességünktől függően – több tízezer, esetenként több mint százezer forint is lehet, ami a jármű használatával járó egyéb költségek mellett természetesen igen jelentős összeg, éppen ezért nem könnyű eldönteni, hogy szükségünk van-e egy újabb kiadásra.
Ezt a kérdést mindenkinek magának kell eldöntenie az összes fontos körülmény figyelembevételével. Először is gondoljuk át, hogy milyen állapotban van az autónk, így egy sérülés vagy lopás esetén milyen összegű kár érne minket, illetve, hogy a javítás költségei mekkora anyagi terhet jelentenének.
Egy jó állapotú, értékes autó esetében valószínűleg jó döntés a casco megkötése, azonban figyelembe kell vennünk, hogy a biztosító minden esetben csak az önrészen felüli összeget fizeti meg nekünk: ha 100.000 forint az önrész, de a javítás költségei ezt nem haladják meg, akkor a teljes helyreállítást nekünk kell fedeznünk.
A következő fontos kérdés az, hogy milyen valószínűséggel következhetnek be káresemények. Persze nem láthatunk a jövőbe, de ha az autónkat egy zárt, kamerával vagy biztonsági őrökkel őrzött parkolóban tartjuk, jóval kisebb a jégkár vagy a lopás veszélye, mint egy, az utcán hagyott jármű esetében, ha pedig elsősorban Budapesten vagy egy másik nagyvárosban közlekedünk, magas a koccanásos balesetek bekövetkeztének esélye.
Többször említettük, hogy míg a kgfb megkötése minden üzembentartó számára kötelező, addig a casco egy választható biztosítás. Ez alapvetően igaz, azonban léteznek kivételek: ha autónkat lízingeljük, vagy banki hitelből finanszírozzuk a vásárlást, akkor bizonyos hitelkonstrukciók esetén szükséges casco biztosítást is kötnünk. Azt viszont mi választhatjuk meg, hogy melyik biztosítóval kötünk szerződést, mindaddig, amíg a hitelintézet vagy a lízingcég által meghatározott feltételeknek megfelelünk. Amikor a törlesztőrészleteket megfizettük, vagy a lízingelt autó a tulajdonunkba kerül, természetesen már csak rajtunk múlik az, hogy a casco biztosításunkat fenntartjuk-e.
A K&H-nál online is megköthető casco biztosítás fedezetet nyújt a törés- és elemi károkra, de választhatunk olyan megoldást is, mely lopás esetén is megtéríti a kárunkat. A Cascoszerviz 24 szolgáltatás választása esetén az év minden napján, a nap 24 órájában a lehető legrövidebb időn belül megszervezik számunkra a segítségnyújtási szolgáltatást, bizonyos esetekben pedig azok költségeinek megfizetése alól is mentesülhetünk. Választhatunk még – egyebek mellett – poggyászbiztosítást a gépjárműben szállított vagyontárgyakra, valamint gyermekfelszerelés biztosítást a babakocsiban vagy a biztonsági gyermekülésben bekövetkezett károk megtérítésére.
A K&H-nál történő szerződéskötés esetén számos kedvezményt is igénybe vehetünk: az éves díjfizetési gyakoriság választása esetén 10, banki díjfizetési mód (csoportos beszedési megbízás, átutalás, bankkártyás fizetés) esetén 5 százalék kedvezményt kapunk, melyeken felül a szezonális díjkedvezményeket is érdemes figyelemmel kísérni.
Tudd biztonságban autód & köss K&H kötelező vagy casco biztosítást online!