fedezetlenségi díj - mi történik, ha nem fizeted be időben a kgfb-t?
2024. október 28. - Amennyiben a kgfb szerződés díjnemfizetés miatt szűnt meg, akkor újrakötés után ki kell fizetni az elmaradt biztosítási díjat fedezetlenségi díj formájában.
Ahogy azt a neve is jelzi, a kgfb szerződést minden autósnak - egész pontosan minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának - kötelező megkötnie és azt rendszeresen fizetnie, hogy a másnak okozott káresemény bekövetkezésekor a gépjárművel okozott kár biztosan kifizetésre kerüljön. A forgalomban lévő jármű megszűnt szerződésének ezért komoly következményei lehetnek.
A biztosítók többek között a gépjármű kategóriát és bonus-malus osztályba sorolást figyelembe véve hirdetnek díjtarifát a kötelező biztosításokra, amely tartalmaz minden olyan paramétert, amely a biztosítási díjat befolyásolhatja (például alapdíjak, díj- és korrekciós szorzók, kedvezmények stb.). Az így kapott összeg a biztosítás díja, amiért cserébe a biztosító átvállalja a biztosított által okozott kár összegét. A biztosítás lehet határozott vagy határozatlan időtávra szóló, de jellemzően éves ciklusú, ezért nagy jelentősége van a biztosítási évforduló időpontjának, ha szeretnéd azt felmondani és új szerződést kötni egy másik biztosítónál.
Amennyiben a kötelező biztosítási szerződés azért szűnik meg, mert nem fizeted a díját, akkor az újrakötés után ki kell fizetned az elmaradt biztosítási díjat fedezetlenségi díj formájában.
A magyarországi járműállomány még soha nem volt olyan idős, mint most és a tendencia további romlását várják a szakértők a használt autók árának emelkedése miatt.
Sokatmondó, hogy a forgalomban lévő személygépkocsik átlagos életkora hazánkban négy és fél év alatt egy évvel, 15 év fölé nőtt. A FIAT-ok átlagéletkora a legmagasabb, 16,9 év, ezt követik a Volkswagenek 16,6 évvel, majd az Opelek 16,5 évvel. A gond az, hogy a piac nem tud frissülni, hiszen a külföldről importált járművek több mint 60 százaléka öreg: a tavaly használtan behozott 132 205 autó 63 százaléka 2012 előtti gyártású.
Az EU országok autói átlagosan 11,5 évesek és Litvániában, Észtországban, valamint Romániában vannak a legöregebb autók 16 évnél idősebb átlagéletkorral. A legújabb autók Luxemburgban (6,5 év) és Ausztriában (8,3 év) találhatók.
Világszinten pedig Szaúd-Arábia ad otthont a legfiatalabb személygépkocsiknak, a legöregebb autók Argentínában vannak (17 év). Leselejtezési programot vezetett be Kína 2010-ben, így mostanra az autók átlagos életkora mindössze 5,1 év. Az Egyesült Államokban az átlagéletkor szintén növekedést mutat, elérte a 12,2 évet.
A Datahouse adatai szerint 68965 importált használt személyautó került hazai forgalomba 2022 első felében, ami a tavalyi hasonló időszakhoz képest 9,8 százalékos növekedést jelent, miközben az új járművek esetében 2022 első féléve 11 százalékos csökkenést hozott. A használtautó-behozatalt továbbra is a szűkös újautó kínálat tartja magas szinten, a globális chip hiány miatt ugyanis akár egy évet is várni kell egy új autóra. Emellett a használt gépjárművek oldalára billenti a mérleg nyelvét, hogy az infláció az autók árában is tetten érhető.
Általában az 5 évnél idősebb autót már nem tekintik fiatalnak, de nemcsak az életkor számít, hanem a futott kilométer és az autó műszaki állapota, ami nagyon eltérő lehet az életkora alapján várttól.
Az életkor jelentőségét mutatja, hogy casco biztosítás a legtöbb esetben a 15 évnél fiatalabb autókra köthető, bár van különbség a biztosítók kondíciói között.
Látni kell, hogy a kgfb díját folyamatosan változtatják a biztosítók, így előfordulhat, hogy az autódra kapott díjajánlatok között komolyabb eltérés is van. Érdemes röviden kitérni arra, mitől is függ a kötelező díja.
A legfontosabb tényező az alapdíj, amelyet a biztosító önállóan határoz meg. Ez a K&H biztosítása esetén függ a jármű teljesítményétől és hengerűrtartalmától, de ezen szempontok az egyes biztosítók esetén eltérőek. Az alapdíj minden járműkategória esetében más és más. Erre az alapdíjra rakódnak rá a pótdíjak, amivel például a dízelautó tulajdonosok számolhatnak, ám a díjat csökkentheti olyan tétel, mint például egy meghatározott fizetési ütem elfogadása.
A kgfb díját befolyásolja többek között, hogy hány kilométer van az autóban, az üzembentartó mellett más is használja-e a gépkocsit, a bónusz fokozat mértéke, az üzembentartó lakhelye, a várható éves futásteljesítmény.
A kötelező díját átalakíthatják a biztosítók általa nyújtott kedvezmények is, amelyeket a biztosító önállóan határoz meg. Mérsékelheti a díjat, ha a casco-val együtt kötöd meg a kgfb-t. A kedvezmények között szerepelhet családi kedvezmény éppúgy, mint nyugdíjas vagy közszolgálati dolgozói kedvezmény.
A K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a havi alapdíj tehát a lakóhelytől/telephelytől függő teljesítmény és hengerűrtartalom szerint kerül meghatározásra. Ezt követi a részdíj megállapítása, amely az alapdíjból és a bonus-malus besorolásból, különböző korrekciós szorzókból, a kárelőzmény díjszorzóból, az ülések száma szerinti szorzóból, az összesített kedvezmény szorzóból, valamint a díjfizetés módja és gyakorisága szerinti korrekcióból áll. Ahhoz, hogy megkapjuk az éves biztosítás díját, további számításokat kell végezni a tarifában meghatározott díjszámítási logika szerint.
A kgfb díjszámítás esetében nem az autó életkora a döntő, sőt egyes biztosítók az idős gépjárművekre kedvezményt is adnak. Korosabb jármű esetében a problémát az jelenti, - amennyiben az a károsult - ha egy baleset során összetörik, mert az idős autók javításának biztosítottra eső költségeit jelentősen növelheti az új és a lecserélt alkatrészek ára közötti különbözet. Elképzelhető ugyanis, hogy a biztosító csak a sérült alkatrészek kárkori értékét téríti meg (avultatás), és nem biztos, hogy az autó javítását saját zsebből ki tudnánk fizetni. (Fontos tudni, hogy a biztosítók eltérő gyakorlatot alkalmaznak ezzel kapcsolatban.). Két megoldással lehet csökkenteni a felmerülő kiadásokat:
A kötelező egy olyan felelősségbiztosítás, ahol a tulajdonos szerződést köt arra, hogy a másoknak okozott károk költsége a biztosító kifizetésének köszönhetően biztosítva legyen. Aki viszont szeretne biztosítást kötni a saját hibájából vagy egyéb okból (lopás, szélsőséges időjárás) a saját járművében bekövetkező károkra, annak külön biztosítást kell kötnie. Ez a casco biztosítás.
Ha hitelre vásárolsz egy új kocsit, akkor jellemzően kötelező megkötnöd ezt a biztosítást, hiszen a futamidő alatt az autó a hitel biztosítéka. A legtöbb újautó-vásárló szokott casco biztosítást kötni, mivel felméri az anyagi veszteség lehetőségét, kockázatát és szeretné a biztosítási időszakot kényelmesen, stressz nélkül tölteni.
Azonban még így is csak minden ötödik autóra kötnek casco biztosítást, mivel a legtöbben drágának tartják.
Mindenképpen jó hír, hogy öreg autóra is lehet casco biztosítást kötni - jellemzően 15 éves korig. Ennél idősebb autó esetén lehet egyedi ajánlatot kérni, de csak néhány biztosító foglalkozik ezzel. Nem árt tudni, hogy a biztosítás megkötése előtt a biztosítótársaság szinte minden esetben szemlézi is az autót.
Hogy minimalizálni lehessen a költségeket, a casco mellett szóba jöhet még a gyorskárrendezés is. Ebben az esetben a biztosító a kárfelmérést követően felajánl egy összeget, amit ki is fizet azonnal. Ez az összeg azonban kevesebb is lehet, mint amennyibe a javítás kerül. Ha az autós ezt elfogadja, akkor nincs más teendője, mint a megkapott összegből elvégeztetni a javítást.
Ez az egyezséges kárrendezés viszont nem jöhet szóba, ha az autó finanszírozott, bérelt vagy nem az üzemben tartó tulajdonában áll.
Általában akkor éri meg ebben gondolkodnod, ha az autó már öreg és a szakszervízben történő javíttatás nagyon drága lenne. Azonban a gyorskárrendezés választásával további követelésed már nem lehet a biztosító felé.
Az egyik legnagyobb előnye a megállapodásos kárrendezésnek az, hogy nem kell számlával igazolnod a javítási munkát .
Nem könnyű a döntés, de a legjobb abból kiindulni, hogyan aránylik egymáshoz az autó értéke és a biztosítás díja, valamint, hogy mekkora az esélye egy olyan káresemény bekövetkezésének, ami a biztosítás nélkül már komoly kiadást okozhat. Egy drága autót akkor sem okos dolog casco nélkül használnod, ha az értéke már csak töredéke egy hasonló új gépkocsi árának. Továbbá számítanak az autóhasználati szokásaid is: például milyen gyakran és milyen körülmények között használod.
Gazdasági totálkár az az érték, amely felett már nem éri meg javíttatni az autót. Ezt úgy számolják ki, hogy veszik az autó javítási költségeit és az értékcsökkenést, majd ezt összevetik az autónak a kár időpontjában fennálló piaci értékével, levonva ebből az úgynevezett roncsértéket. Ennek az összegnek magasabbnak kell lennie, mint a javítási költség és az értékcsökkenés együtt.
Ez jelentős különbség is lehet a kárunkra, hiszen adott esetben az autó piaci értéke már nagyon alacsony, hiszen egy kisebb sérülés is gazdasági totálkárt eredményez, mint például egy légzsáknyitással járó ütközés. Gazdasági totálkár esetében az autótulajdonos megkapja az autót és a kárösszeget. Ezt az alábbiak szerint számolják: veszik az autó piaci értékét, majd ebből levonják az úgynevezett roncsértéket. A különbség a kárérték, ami jellemzően jóval kevesebb, mint a javíttatás költsége, és sokkal kevesebb, mint amennyibe egy másik autó kerülne.
Ha gondolja, a tulajdonos maga is megjavíttathatja az autót, vagy eladhatja a roncsot. Műszaki totálkár esetében az előbbi nem lehetséges, mert akkor bevonásra kerül a forgalmi engedély.
Fontos ugyanakkor, hogy műszaki totálkár esetében a biztosító kifizeti az autó pótlásának költségét, így a vagyonszerzési illeték, az eredetiség-vizsgálat és az okmányok kiállításának díját is .
Előfordulhat olyan helyzet, hogy úgy döntünk, egy ideig nem kívánjuk használni az autót. Ennek oka lehet külföldre történő költözés, vagy költségcsökkentés. Ez esetben lehetőség van arra, hogy a kgfb díjfizetését szüneteltessük erre az időre, ám az autót csak akkor tudjuk majd újra használni, ha rendelkezünk érvényes biztosítással. Tehát az ideiglenesen forgalomból kivont gépjárműre is éppúgy kell kötelező biztosítást kötni, hiszen csak a szerződés díjfizetése szünetel az adott időszakban.
Ha hitelre veszünk egy új gépkocsit, akkor nagyrészt kötelező megkötni ezt a biztosítást, hiszen a futamidő alatt az autó a hitel biztosítéka.
Az ENSZ égisze alatt jött létre az a biztosítási rendszer, amelynek célja az, hogy a közlekedési baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön rosszabb helyzetbe akkor, ha a balesetet egy külföldi gépjármű üzemeltetésével okozták. Ezzel a külföldre látogató gépjárművek határon való átjutását is lényegesen megkönnyítették.
A K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésekor számtalan kedvezményben részesülhetsz:
Ez így - főleg halmozottan - már komoly kedvezményt jelent, ezért érdemes a KGFB biztosítás kalkulátorunk segítségével utánajárnod a részleteknek.
Kösd meg a köteleződet egyszerűen online, vagy K&H-sként a mobilbankon keresztül!