fedezetlenségi díj - mi történik, ha nem fizeted be időben a kgfb-t?
2024. október 28. - Amennyiben a kgfb szerződés díjnemfizetés miatt szűnt meg, akkor újrakötés után ki kell fizetni az elmaradt biztosítási díjat fedezetlenségi díj formájában.
(A cikk tartalma frissült: 2024.08.13)
(kép forrása: pixabay)
Az autó sok esetben szinte már családtagnak számít. Időt töltünk a számunkra megfelelő modell kiválasztásával, pénzt áldozunk rá - és itt nem csak a vételárra gondolunk, hanem a folyamatos karbantartásra is.
Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés autó tulajdonosként, hogy ha amúgy is fizetünk a kgfb-ért, akkor miért szükséges még egy biztosítást kötni. Nos, a kgfb korlátaival addig nem szembesülünk, míg olyan kár nem ér bennünket, amire nem nyújt fedezetet. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég csak egy kidőlt fára, villámlásra, felpattanó kövekre, jeges úton való megcsúszásra, lopási kísérletek során betört autóüvegre, megrongált zárra - ezekre bizony a kötelező biztosítás nem nyújt fedezetet. Mint ahogy akkor is bajban lennénk, ha véletlenül mi okozunk kárt az autónkban parkolás, vagy közlekedési baleset során.
Gyakori eset az is, hogy ismeretlen a kár elkövetője, például ha a parkolóban belemennek az autónkba, meghúzzák az oldalát, letörik a visszapillantó tükrét. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a kárrendezéshez szükség van a kárt okozó személy bevonására is, ám a casco olyan esetekre is fedezetet nyújt, amikor a kárrendezésbe nem lehet bevonni a vétkest, hiszen ismeretlen a személye.
Ha egyszerűen kellene fogalmazni, akkor azt mondhatnánk, hogy a kgfb és a casco együtt nyújt egy komplex védelmet az autónkra, csak míg az előbbit kötelező megkötni, addig az utóbbi opcionális választás.
Bár vannak olyan helyzetek, amikor a casco kötése is kötelező: amennyiben a gépkocsit hitelből vesszük meg, vagy lízingeljük, akkor a finanszírozó szinte minden esetben előírja a biztosítás megkötését.
A többi esetben ránk van bízva, hogy élni kívánunk-e a casco által nyújtott előnyökkel. Érdemes az autónk értéke alapján dönteni, hiszen olyan káreseményekre is fedezetet nyújt, amelyet nem mások okoznak nekünk, hanem mi okozzuk a bajt. Így új autó esetén mindenképp ajánlott megfontolni, hiszen a javítási költségek esetükben magasak.
Személyautókra és a tehergépkocsikra éppúgy lehet cascot kötni, mint autóbuszokra, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra, pótkocsikra és lakókocsikra. Maradjunk most a gépkocsiknál. Korábban szó volt róla, hogy érdemes az autó értékét alapul venni a casco kötés előtt. Igen ám, de mi a helyzet, ha egy idősebb, 10-15 éves autóval rendelkezünk? Akkor is célszerű még belevágni a casco biztosításba? Kétségtelen, hogy a biztosítás olyan káreseményre is védelmül szolgálhat, amelyre a kgfb nem tér ki. Így egyedül a meglévő büdzsé, illetve az autó állapota jelenthet akadályt a szerződés megkötésekor.
A casco kötésekor célszerű tisztában lenni azzal, mire fizet és mire nem fizet a biztosítás. Biztosítási eseménynek minősül a törés (pl. hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okozta kár), a lopás, az elemi kár (pl. tűz, robbanás és természeti eredetű károk).
Kizáró tényezőt jelent ugyanakkor, és így a biztosító mentesül a kárkifizetés alól, ha a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okoztuk. Az utóbbihoz tartozik például az érvényes vezetői engedély nélküli vezetés, az alkohol fogyasztása, vagy a reakcióidőre negatívan ható gyógyszer szedése is.
A casco biztosításba tartozó káresemények két csoportba sorolódnak: alapfedezet és választható fedezet.
A biztosítás a gépjármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusában és annak eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett károkra nyújthat szolgáltatást. A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától és annak eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól eltérő tartozékokat a biztosító a jármű káridőponti értékének akár 10%-áig, mindezt akár külön díj megfizetése nélkül megtéríti.
Nézzük meg részletesebben, melyik kár mit is takar.
Számos kiegészítő fedezet közül választhatunk, nézzük meg, hogy melyik mikor lehet előnyös.
önrész
A casco biztosítás megkötésekor meg kell határoznunk az úgynevezett önrészt. Ez azt jelenti, hogy káreseménykor a javítás költségeinek mekkora részét fedezzük mi magunk.
Az önrészesedés mértéke a szerződéskötés során szabadon választható. Ha káresemény történik, a biztosító által kifizetett kárösszegből a választott százalékos, vagy összegszerűen meghatározott úgynevezett minimális önrészesedés közül a magasabb összegű kerül levonásra.
1. példa: egy 10% önrészt és 100 000 Ft minimális önrészt tartalmazó szerződésnél 700 000 Ft értékű kár keletkezik a gépjárműben. Ebben az esetben 600 000 Ft-ot térít meg a biztosító. Ennek oka, hogy bár 10%-os vállalt önrész esetén a 600 000 Ft 10%-a 60 000 Ft, ez azonban nem éri el a minimális önrészként megadott a 100 000 Ft-os összeghatárt, ezért a biztosító ilyenkor a minimális önrészt, vagyis a 100 000 Ft-ot veszi alapul.
2. példa: egy 10% önrészt és 100 000 Ft minimális önrészt tartalmazó szerződésnél a gépjárműben keletkezett kár értéke 80 000 Ft. Mivel a 100 000 Ft-os minimális önrész mértékét nem éri el a kárösszeg, ezért ilyen esetben a gépjármű tulajdonosa téríti meg a gépjárműben keletkezett kárt.
casco bonus
A kgfb-nél megismert bonus besorolás a casco biztosítás esetén is fennáll, némi eltérésekkel. Casco esetén egy olyan kárelőzményi rendszer van, ami egy alap, tíz bonus és négy malus besorolási osztályból áll, és kárfizetés esetén itt is visszacsúszhatunk a fokozatok terén. A kgfb bonus-malus rendszerével szemben a casco terén nem egységes a szabályozás, biztosítóként változhatnak a feltételek.
Casco biztosítást többféle módon is köthetünk. A biztosító telefonos ügyfélszolgálatánál, tanácsadójánál, a biztosítóval szerződésben lévő banknál, illetve online módon is. Fontos, hogy a szerződéskötés alkalmával legyen velünk a gépjármű forgalmi engedélye, illetve az autó típusát pontosan meg tudjuk határozni a szerződéskötés során.
Ha a gépjármű finanszírozott, tehát banki hitelre volt szükség a megvásárlásához, akkor a casco szerződéskötés során fel kell tüntetni a finanszírozó bankot is.
Használt autók esetén a biztosító kötelezővé teheti, hogy a szerződés létrejötte előtt a szakértőjük megszemlézze az autót. Ha az online casco kötés alkalmával kiderül, hogy gépjármű szemleköteles, akkor a szemle elvégzéséhez a biztosító szakértője felkeres minket a szemle elvégzésének érdekében.
A cascót nem szükséges évente újra megkötni, mert a szerződés jellemzően határozatlan időtartamú. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási időszak egy év és a szerződés a biztosítási évfordulón automatikusan megújul a következő egy éves biztosítási időszakra.
Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a casco Európa földrajzi területén belül, a feltételekben meghatározottak szerint bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
Válaszd autódhoz a K&H gépjárműbiztosításait, amiket kényelmesen online, pár perc alatt megköthetsz! Tudj meg többet!