ezek a legfontosabb teendők vadkár esetén

hogyan lehet megelőzni az autós vadkárt?

Ahogy már említettük, tízezres nagyságrendben történnek hazánkban autós vadgázolások minden évben. Ebben a statisztikában ráadásul az olyan apró vadak nincsenek is benne, mint a nyúl és a fácán. A szakemberek szerint pedig a valós szám sokkal magasabb lehet, mert sokan be sem jelentik, ha elütöttek valamilyen erdei állatot.

A balesetek túlnyomó többsége az őszi és téli időszakban történik, elsősorban szürkületkor, hajnalban és éjszaka, amikor a látási viszonyok is rosszabbak. Aligha meglepő, hogy a vadgázolások nagy része lakott területen kívülre esik, a leggyakrabban balesetet okozó állatoknak pedig az őzek, a szarvasok és a vaddisznók számítanak.

Sofőrként mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy a hatóságok kevesebb ilyen esetet regisztráljanak. Az első és legfontosabb tanács, hogy figyeljük az út mentén elhelyezett vadveszélyt jelző táblákat. Arra is fordítsunk figyelmet, hogy a kiegészítő tábla szerint hány kilométer hosszan áll fenn a veszély. Amennyiben ilyen kiegészítő tábla nincs, akkor a tábla autópályán 250-500 méterre, lakott területen kívül, nem autópályán 150-250 méterre, míg lakott területen belül 50-100 méterre vonatkozik.

A KRESZ azt írja elő számunkra, hogy minden olyan akadály előtt meg kell tudnunk állni az autónkkal, amire az adott körülmények között számítanunk kell. A vadveszéllyel jelzett szakaszokon tehát minden esetben fel kell készülnünk egy-egy állat felbukkanására, ezért akár jelentősen csökkentenünk kell a sebességünket. Éjszaka vagy rossz látási körülmények között mindez hatványozottan igaz.

Amennyiben azt látjuk, hogy a vad már az úttesten vagy az útszélen van, semmiképp ne dudáljunk rá és ne villogjunk a fényszóróval. A legtöbb állatra ez bénító hatással van: először megdermed, majd hirtelen megugrik – utóbbi önmagában is balesetveszélyes lehet. Ehelyett inkább álljunk meg, vagy haladjunk lépésben, amíg a jószágot kikerüljük, vagy az magától továbbáll.

mi a teendő vadkár esetén?

A legjobb az, ha mindent megteszünk a károk megelőzése érdekében. Még a legnagyobb odafigyelés és óvatosság mellett is megtörténhet azonban a baleset, amiben ember és állat egyaránt komolyan megsérülhet, illetve a járműben is jelentős kár keletkezhet.

Nem árt tehát tisztában lennünk azzal, hogy miként rendelkeznek a jogszabályok ebben a kérdésben: kié a felelősség és milyen módon történik a vad által okozott kárért való helytállás? Nos, a helyzet nem egyszerű, hiszen 2023. július 1-jén új szabályozás lépett életben.

ki volt a felelős 2023 júliusa előtt?

A változtatás előtt elsősorban a vadveszélyt jelző tábla volt a mérvadó. Amennyiben ilyen szakaszon történt a baleset, a vadásztársaság nem volt kötelezhető a károk megtérítésére. Sőt, mivel az autós nem az elvárható gondossággal vezetett, a vadásztársaság akár igényt is tarthatott a vadkár kifizetésére. Ellenkező esetben – tehát, ha nem volt tábla – a vadásztársaság vagy a közútkezelő felelőssége volt a nagyobb, így a kocsiban keletkezett kárt sok esetben megtérítették.

2023 nyara előtt a bírói gyakorlat szerint autópályán és gyorsforgalmi úton a sofőröknek nem kell arra számítaniuk, hogy ott valamilyen vadállat bukkan fel. Ezért, ha a KRESZ szabályai szerint közlekedtek és mégis elgázoltak egy állatot, a felelősség az illetékes vadásztársaságot vagy a közútkezelőt terhelte.

hogyan változott a szabályozás 2023 második felétől?

Mindez azonban már a múlt, hiszen a tavaly módosított törvények egészen másképp rendelkeznek. Először lássuk, hogy szólnak pontosan az idevágó paragrafusok:

„…nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.”

Mit jelent ez a gyakorlatban? Nos, azt, hogy az autós kötelessége bizonyítani, hogy a vad azért tévedt az útra, mert éppen űzték, lőtték, vagy hajtották. A vadásztársaság kizárólag ebben az esetben fogja kifizetni az autóban keletkezett kárt egy baleset után. Amennyiben a sofőr ezt nem tudja bizonyítani, úgy nem számíthat kártérítésre – a vadásztársaság ellenben kérheti az állat értékének a kifizetését.

Fontos kitétel az idézett szövegben, hogy a szabály immár az autópályákra és gyorsforgalmi utakra is vonatkozik. Igaz, egy fontos mondat bekerült a törvénybe: „Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.” Az autópálya üzemeltetője tehát köteles gondoskodni arról – például vadkerítéssel, vadátjáróval -, hogy a különösen veszélyes utakra ne juthasson fel semmilyen nagytestű állat.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy az új törvények értelmében lényegében minden esetben az autós lesz a hibás vadgázolásnál, így a kocsiban keletkezett kárt senki sem köteles megtéríteni – se a vadásztársaság, se a közútkezelő.

ha mégis megtörtént a baj - mit szabad tenni baleset esetén?

A megelőzés tehát fontosabb, mint valaha, ahogy az is, hogy tisztában legyünk azzal, mi a teendőnk, ha megtörténne a gázolás. Az első és legfontosabb az, hogy győződjünk meg arról, hogy az autóban mindenki jól van-e. Ezután pedig azonnal értesítsük a rendőrséget – akkor is, ha személyi sérülés nem történt. A sérült vadhoz semmiképp ne menjünk közel, mert ilyen állapotban is életveszélyes sérüléseket okozhat nekünk. Azt talán mondani sem kell, hogy az elgázolt állatot ne vigyük el a helyszínről – ez ugyanis lopásnak minősül.

Tegyük ki az elakadásjelző háromszöget és a vészvillogót is kapcsoljuk be, amíg a rendőrség a helyszínre nem ér. Az illetékes vadásztársaság értesítése már az ő feladatuk lesz, mi ezzel ne próbálkozzunk. Lényeges azonban, hogy dokumentáljuk a helyszínt: készítsünk fotót és videót a kocsiról, az útszakaszról, a táblákról. Később, a biztosítási szakaszban ezek aranyat érhetnek majd.

hogyan segít a vadkár biztosítás az ilyen helyzetekben?

Miután elgázoltunk egy állatot és meggyőződtünk arról, hogy mindenki jól van (és szerencsétlen jószág sem sérült meg komolyabban), a következő gondolatunk alighanem az lesz, hogy milyen állapotban van a kocsink. Jó hírekkel itt aligha fogunk találkozni: még egy kisebb állat is hatalmas károkat okozhat, egy őz vagy egy vaddisznó pedig akár totálkárossá is teheti az autónkat.

Egy ilyen balesetben tipikusan az autó eleje, motorháztetője és a szélvédője sérül – ezek cseréje, javítása önmagában is tetemes összeg, és akkor a műszaki hibákról még nem is beszéltünk. Hogy folytassuk a rossz hírek sorát, a kötelező biztosításunk vadgázolásnál nem fizeti ki a kárunkat. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen a kötelező egy felelősségbiztosítás, ami az általunk okozott károkat fizeti ki más autósoknak, motorosoknak, gyalogosoknak stb.

Amennyiben tehát nincs casco az autónkon, saját zsebből kell fizetnünk az autó javítását vagy cseréjét. Önmagában azonban a casco biztosítás sem jelent 100%-os garanciát arra, hogy a biztosító fizetni fog. Sokféle termék található ugyanis a piacon: ha a mi szerződésünkben nem szerepel töréskár vagy kifejezetten vadkár fedezet, akkor nem számíthatunk kártérítésre.

A legtöbb biztosítás esetében érdemes utánajárni, hogy a casco biztosítás fedezetet nyújt-e vadkárra is, vagy érdemes vadkárra vonatkozó kiegészítőbiztosítást kötnünk. A K&H casco biztosítás valamennyi csomagja fedezetet nyújt a vadkárokra is, így nem szükséges kiegészítő biztosítást kötnünk.

Tudj meg többet a K&H-nál elérhető autóbiztosításokról!

 K&H casco biztosítás
 

 K&H kötelező biztosítás