2011. december 01.
A közösségi média egy évtizede kezdett beszivárogni a mindennapi életünkbe, mára szinte minden internetező használja valamilyen formában, például regisztrál a Facebookon vagy az iWiW-en. A K&H Biztosító felmérésében szereplő online felhasználók 93%-a használja valamilyen rendszerességgel a közösségi oldalakat. Fontos azonban tudni, hogy minél többet árulunk el magunkról a közösségi oldalakon, annál könnyebb azt kihasználni. Ezért adunk tíz tippet, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe otthona biztonsága.
Aki az internetet használja, nagy valószínűséggel megismerkedik a közösségi oldalak nyújtotta újszerű élményekkel is. De vajon biztonságosak ezek az oldalak? Ma már minden második magyar internetező napi szinten használja a közösségi oldalakat - ezt megerősíti a K&H khdirektbiztositas.hu portál és a GfK Hungária közös, ”Biztosítási trendek II.” elnevezésű online kutatása is. A netezők 85%-a legalább havonta, 75%-a hetente vagy annál gyakrabban látogat ilyen oldalakra. A közösségi oldalak között a Facebook és az iWiW a legnépszerűbb, de a megkérdezettek 4%-a a myvipet is megnevezte.
Az emberi kapcsolattartás egy része átterelődött a közösségi felületekre. A kutatás alapján az internetezők több mint fele naponta használja ezeket az oldalakat, háromnegyedük legalább hetente. Amitől ez veszélyes lehet, az a közösségi oldalakon megosztott tartalom: a megkérdezettek 60%-a nyaralások, családi-baráti összejövetelek alatt készült fotóit, 40%-a saját tartózkodási helyét és 27%-a még saját otthonáról készült bel- és kültéri képeket is közzétesz ismerősei között. Ezért is lehet, hogy a Facebook nemcsak a legnagyobb közösségi oldal, hanem legnagyobb fotótárhely is az interneten.
Ha ilyen sok mindent megosztunk magunkról, azokkal egyesek vissza is élhetnek. Amíg a nyaralásnak, mozinak vagy kirándulásnak örülünk, mások könnyen kirabolhatják lakásunkat. Összeállítottunk tíz tippet, ami irányelveket és konkrét tanácsokat is tartalmaz a biztonságos netezéshez.
- A GPS-képes digitális fényképezőgéppel és okostelefonnal készített fotók rögzíthetik a képkészítés helyét és idejét. Ezért bizonyosodjunk meg arról, hogy a készülék ezt ne rögzítse.
- Az így készített „biztonságos” képeket se posztoljunk azonnal a közösségi hálóra nyaralásról. Várjuk meg, amíg hazaértünk, és utólag számoljunk be élményeinkről. Nehezen hihető, de az internetezők 18%-a még mindig nem lát veszélyt az utazási információk, képek megosztásában.
- Örök igazság, hogy alkalom szüli a tolvajt. Kerüljük mi is az olyan fényképek feltöltését, ami elültetné a rablás gondolatát. Ne tegyünk fel képeket, amelyen szerepelnek a lakásban található nagyobb értékek, bútorok, festmények, műszaki cikkek vagy az utcatábla és a házszám.
- Figyeljünk, hogy milyen adatokat kérnek tőlünk a közösségi oldal alkalmazásai. Valóban szükséges egy vicces teszt kitöltéséhez, hogy az ismeretlen alkalmazás kezelője hozzáférjen a lakcímünkhöz? A kutatás alapján az internetezők ötöde nem aggódik személyes adatai biztonságáért.
- A Facebook felhasználóinak átlagosan 130 ismerősük van az oldalon . Ezek között biztos vannak nagyon régi, bizalmas ismerősök, de ugyanúgy rövid ismeretségek is. Arra figyeljünk, hogy ismeretlenekkel vagy olyan személyekkel, akikben nem bízunk meg maradéktalanul, inkább ne kössünk online barátságot.
- Ha ezt nem tudjuk valamiért megtenni, mégis, akkor az adatvédelmi beállítások között időzzünk el kicsit. Itt részletesen szabályozhatjuk, hogy egyes adatainkat, fotóinkat, szöveges bejegyzéseinket ismerőseink mely köre számára tesszük láthatóvá.
- A khdirektbiztositas.hu kutatása szerint internetezők egy szűkebb köre, nagyjából ötöde vezet blogot vagy mikroblogot. Ha valaki neki szeretne vágni a blogolásnak, jó, ha tudja: minden tartalom nyilvános lesz rajta, ha nem védi jelszóval a blogját. A nyilvános blog esetén gondoljuk meg, hogy összekötjük-e más közösségi szolgáltatással a tartalmát. Az eltérő ismerősi kör és biztonsági beállítások miatt olyanok is láthatják a posztokat, akiknek ezt önszántunkból ezt nem engedélyeznénk.
- A közösségi oldalak, a levelezőrendszerek, az e-bank felületek és szinte minden online szolgáltatás jelszót kér tőlünk. Lehetőleg minden felületen használjunk különböző jelszót és ezeket tároljuk biztos helyen.
- Ha nyilvános számítógépről - internet kávézó, könyvtár - használjuk valamelyiket, a használat után győződjünk arról, hogy kiléptünk a felhasználói fiókból és a böngésző nem mentette el a jelszavunkat.
- Nem elég, ha a saját közösségi profilunkon vagyunk óvatosak. Érdemes felhívni a veszélyekre ismerőseink figyelmét is, akik számára alkalomadtán mi is továbbküldünk fotókat, személyes híreket, hiszen ezek az ő oldalukról is illetéktelenek elé kerülhetnek. A K&H khdirektbiztositas.hu portál és a GfK Hungária közös, Biztosítási trendek II. kutatása szerint az alacsony iskolázottságú és elvált férfiak tartják leginkább veszélytelennek a közösségi oldalak használatát, ezért ők a legkevésbé óvatosak.
Az online védekezés mellett ugyanúgy fontos a vagyontárgyaink és lakásunk fizikai védelme. A megfelelő mechanikai védelem, a beépített riasztórendszer - vagy arra figyelmeztető tábla - elriasztja a betörőket. Ha hosszabb időre elutazunk, a szomszéd segítsége aranyat ér: a postaláda rendszeres ürítése félrevezetheti az alkalomra váró betörőket.
„Az óvintézkedések mellett nagyon fontos, hogy lakásbiztosításunk fedezze az ingóságainkat ért esetleges károkat, ezért aki évekkel ezelőtt kötötte a lakásbiztosítását, annak érdemes értékkövetést kérnie.” - mondta el Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.
Válaszd ingatlanodhoz a K&H lakásbiztosítását, amit kényelmesen online, pár perc alatt megköthetsz! Tudj meg többet!
K&H lakásbiztosítás