bonus-malus besorolás: ettől is függ a köteleződ díja

milyen tényezők alakítják a kgfb díját?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díját a biztosító a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosítási díj számítási alapja elsősorban a gépjármű és az üzembentartó adatai, például hengerűrtartalom, teljesítmény, életkor, lakcím alapján történik. Ezt az alapdíjat szabadon határozzák meg a biztosítók és erre tevődnek rá a különböző pótdíjak, illetve ebből vonódnak le a kedvezmények. Ilyen pótdíj pl. a hajtóanyag pótdíj, amely a dízelautókat extra költséggel terheli. Használatból eredő pótdíjat jelenthet, ha bérgépjármű, taxi, veszélyes anyag szállító vagy egyéb speciális használata van az autónak. Míg kedvezményként jelentkezhet például a fizetési gyakorisághoz kapcsolódó kedvezmény: minél hosszabb fizetési periódust választ az ügyfél (pl. éves fizetés), annál nagyobb a kedvezmény mértéke. A pótdíj és a kedvezmények mellett vannak egyéb díjszorzók, korrekciós szorzók is, a gépkocsi kategóriájától függően, amelyek a biztosítási díjat befolyásolhatják.

A kgfb díját a leggyakrabban meghatározó tényezők többek között a következők:

• biztosító alapdíj kialakítása
• gépjármű teljesítménye, hengerűrtartalma
• bonus-malus besorolás
• lakóhely
• életkor
• kiegészítő biztosítások
• biztosító által felajánlott kedvezmények
• külföldön is használjuk-e az autót
• rendszeresen többen is vezetik-e a járművet
• kilométeróra állása
• éves futásteljesítmény

így befolyásolja a bonus-malus besorolás a kgfb díját

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseknél a bonus-malus besorolással a biztosító, a biztosított kármentes vezetését jutalmazza (bonus), illetve károkozás esetén a kedvezményt megvonja (malus).  Akkor állapít meg pótdíjat a biztosító, ha a károkozással A0 besorolás alá kerülünk. Ha például B10 besorolásban voltunk, és 1 alkalommal kárt (kárkifizetéssel járó) okozunk, akkor személygépkocsi esetén B8-ba kerülünk, tehát továbbra sem lesz pótdíjas a szerződésünk, csak nem kapunk annyi "kedvezményt", mint előtte. A biztosítási díj megállapítása tehát a bonus-malus fokozat figyelembevételével történik.

A bonus-malus besorolás azért jött létre, hogy ha balesetmentesen vezetünk, akkor évről évre a magasabb bónusz fokozatok egyre kedvezőbbé tegyék a biztosításunkat. Ez természetesen fordítva is igaz: ha balesetet okozunk, akkor a bónusz besorolásban visszalépünk és fokozatonként kell az évfordulót követően többet fizetnünk a kötelező biztosításért.

milyen bonus-malus fokozatok vannak?

A jogszabály által meghatározott rendszer egy tizenöt fokozatú skálán helyezi el az üzembentartót és autóját. Fontos tehát megállapítanunk, hogy a minősítés az üzembentartóra és egy adott autóra vonatkozik.

A tizenöt lépcső egy alap osztályból (A00), tíz bonus (B01-től B10-ig számozva), és négy malus kategóriából (M01-től M04-ig) áll. A B10 a legjobb, a M04 a legrosszabb besorolást jelenti.

Az az üzembentartó, aki új belépőként köt biztosítást a gépjárművére, vagy nem kéri érvényesítni a korábban megszerzett bonus-malus besorolását az új szerződésére, az A00-s besorolásba kerül, ahonnan a következő évben átkerülhet kármentesség esetén a B01-be, egy kár okozása (kárkifizetéssel járó) esetén pedig az M02-be. Akkor léphetünk kedvezőbb besorolásba, ha az előző biztosítási időszak alatt minimum 270 napig érvényes fedezetünk volt, és nem vált ismertté kártérítési kötelezettségünk.

a besorolás változásának szabályai

A bonus-malus fokozatunkat az határozza meg, hogy a “megfigyelési időszakon” belül igénybe vesszük-e a biztosítási szolgáltatást, vagyis okozunk-e kárkifizetéssel járó kárt, vagy kármentesen telik el ez az időszak. Kár esetén, ha malus besorolásba kerülünk, akkor az a következő biztosítási időszak díjait növeli.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy ha az adott biztosítási időszakban nem okozunk kárt a gépjárművel, akkor eggyel kedvezőbb kategóriába kerülünk, míg egy biztosítási időszakon belül az első három károkozás (a kár értékétől függetlenül) két-két osztályt ront a besorolásunkon, a negyedik alkalom pedig azonnal a legrosszabb, vagyis az M04-es besorolást eredményezi.

A besorolásunk minden évfordulónál a vonatkozó NGM-rendelet szerint változik, és a biztosító mindig a biztosítási időszak kezdetét követő legkésőbb 45. napon köteles megállapítani a végső bonus-malus fokozatunkat.

A személyautóktól eltérő szabályok vonatkoznak a tehergépkocsik mellett az autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és a mezőgazdasági vontató kategóriába tartozó járművekre. Minden egyéb (pl. Lassú jármű, pótkocsi) gépjármű kategória esetében a bonus-malus rendszer nem alkalmazható.

Hogyan tudjuk megállapítani, melyik kategóriába tartozunk? Az aktuális bonus-malus besorolásunk mindig szerepel a biztosítási kötvényen, illetve kérhetünk igazolást róla a biztosítónktól. De az évfordulós díjértesítő levél is tartalmazza a következő évre várható fokozatunkat.

a bonus-malus besorolás változása: eloszlatjuk a kérdőjeleket

biztosítóváltással módosulhat a bonus-malus besorolás?

A bonus-malus rendszer központilag szabályozott és a biztosító egy központi kárnyilvántartó rendszernek a segítségével végzi el a besorolásunkat. Ennek köszönhetően, ha az egyik biztosítónál egy adott kategóriában vagyunk, akkor egy másik biztosítónál is abba kerülünk ugyan abban a biztosítási időszakban, tehát semmi sem változik.

Az már a biztosítótól függ, hogy mekkora kedvezményt kapunk egy adott besorolás esetén és a végső díjat még számos – a fentiekben már részletezett - tényező befolyásolhatja.

mi az a központi kártörténeti nyilvántartás?

A már megszerzett besorolást tovább vihetjük egy új kötelező biztosítási szerződésre, amit korábban a kártörténeti igazolással tehettünk meg, amelyet magunknak kellett beszerezni korábbi biztosítónktól. Ma erre már nincs szükség, mert a kártörténeti igazolást felváltotta a központi kártörténeti nyilvántartás. Tehát új biztosító, új szerződés megkötése esetén meg kell adnunk az előző biztosításunk kötvényszámát és a biztosító ez alapján fogja lekérdezni a kártörténeti adatainkat és a bonus besorolásunkat egy központi rendszerből.

bonus-malus besorolás több gépjármű esetén

A kötelező biztosítás több autó esetén hasonlóan működik, mintha új belépők lennénk. Tehát ha több gépjármű üzembentartója vagyunk, akkor a régi autón továbbra is fennmarad a megszerzett bónuszunk, az új autó pedig A00-ból indul. Akárhány gépjármű üzembentartói jogával rendelkezünk, azokhoz mind külön-külön bonus-malus besorolás tartozik.

Ez az egyik módja lehet annak, ahogy a biztosítónk besorol, de alkalmazhatnak úgynevezett párhuzamos üzemeltetés esetén egy pótdíjat is, ezzel akár megemelve a második autó biztosításának a díját.

Amikor eladjuk az autót, vagy véglegesen kivonjuk a forgalomból, akkor a bonus fokozatot átvihetjük az új járműre. Erre az új szerződés kockázatviselés kezdetét megelőző 2 éven belül van lehetőségünk, de csak azonos kategóriájú járművek esetén tehetjük meg, tehát például személygépkocsiról személygépkocsira, de személygépkocsiról tehergépkocsira már nem.

hogyan változik a besorolás baleset esetén?

Ha nem mi okoztuk a balesetet, akkor a besorolásunk nem változik. Viszont, ha balesetet okoztak az autónkkal, akkor nem számít, hogy ki vezette az autót, a mi besorolásunk változik, hiszen az adott kgfb-szerződés a mi nevünkön van. Kivételt az jelent, ha az autót a hozzájárulásunk nélkül vezette egy másik személy. Ezt azonban bizonyítanunk is kell, méghozzá egy büntetőfeljelentés megtételével.

bonus-malus besorolás megtartása hogyan lehetséges?

Károkozás esetén is megvan a lehetőségünk arra, hogy ne csússzunk vissza a besorolásban. Ehhez arra van szükség, hogy miután a biztosítónk rendezte a kifizetést az érintett fél számára, visszafizetjük neki ezt az összeget. Ilyen esetben mérlegelnünk kell, hogy mikor járunk jobban: a kár kifizetésével és a besorolás megtartásával, vagy kevesebbe kerül esetleg a rosszabb besorolású biztosítás.

mi történik a bonus-malus besorolással az autó eladása esetén?

Ha eladjuk a járművet, akkor a fokozatunk nem száll át a jármű új tulajdonosára, neki a saját besorolása szerint kell biztosítást kötnie. Ugyanígy, ha autót vásárolunk, akkor annak az autónak a besorolása meg fog egyezni az előző járművünk besorolásával.

Tehát a megszerzett bonus-t átvihetjük a frissen szerzett gépjárműre. Az átvitel feltétele, hogy a korábbi járművet eladjuk: ettől az időponttól számítva 2 évig áll fenn a jogunk, hogy az addig elért bonus-t átvigyük, érvényesítsük egy másik, azonos kategóriájú gépjárműre. Ha felmondással szűnik meg a kgfb, akkor nem vihetjük át a bonus-malus besorolást másik gépjárműre.

a kgfb választás kérdései

A fentiek alapján már láthatjuk, hogy az alapdíj, a bonus-malus besorolás jelentős mértékben befolyásolja a kgfb biztosítás díját, azonban érdemes odafigyelnünk a biztosítók egyedi kedvezményeire is, amelyek révén sokat spórolhatunk. A K&H például 5 különböző kedvezményt is alkalmaz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításánál, amelyek együttes értéke akár a díj 30%-át is elérheti.

Érdemes megnézni a kalkulátorral, milyen kedvezmények vonatkoznak ránk és mennyi lenne a biztosítási díjunk. További előnyt jelent a gördülékeny szerződéskötés: ha a K&H-nál vezetjük a számlánkat, akkor a K&H mobilbank applikáció segítségével online is megköthetjük a kgfb-biztosítást.

Tudj meg többet az online is megköthető K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról!

K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás