TE & a K&H felelős befektetések

A fenntarthatóbb gazdaságba való átmenet során a pénzügyi szektornak is jelentősen hozzá kell járulnia az európai célok eléréséhez. Ez a törekvés a környezetre, a társadalomra és a jó kormányzásra, más néven ESG-re összpontosít. Az ESG az angol "Environment, Social & (good) Governance" (környezet, társadalom és (jó) kormányzás) szavak rövidítése.

Ezt a törekvést olyan jogszabályok írják elő, mint az EU taxonómiai rendelete és a fenntartható pénzügyek nyilvánosságra hozataláról szóló rendelet (SFDR).

Az ESG egy olyan mérőeszköz és keretrendszer, amelyet a pénzügyi és gazdasági teljesítmény, az átláthatóság, a társadalmi érdekek és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtésére használnak. A közhiedelemmel ellentétben ez az egyensúly mind a vállalat, mind a társadalom számára jobb eredményekhez vezet.

Széleskörű egyetértés van abban, hogy az ESG-célkitűzések végső soron hozzáadott értéket eredményeznek a portfóliókat alkotó vállalatok számára, mind a kockázatcsökkentés, mind a jövedelmezőség tekintetében.

A fenntartható befektetések iránti elkötelezettségének részeként az EU a MiFID II alkalmassági szabályainak módosítását javasolta annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) preferenciáit figyelembe vegyék a befektetési tanácsadás és a portfóliókezelés során.

Ez azt jelenti, hogy befektetőként meghatározhatod:

• a fenntartható befektetések (társadalmilag felelős befektetések - SFDR) minimum százalékos arányát, amelyet a K&H Bank által ajánlott befektetési termékeknek tartalmazniuk kell
• a környezetileg fenntartható befektetések (ökológiailag fenntartható befektetések - EU taxonómia) minimum százalékos arányát, amelyet a K&H Bank által ajánlott befektetési termékeknek tartalmazniuk kell
• azt, hogy mely környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások (PAI) jelenhetnek meg csak korlátozottan a befektetéseidben

A rendelet az Európai Unió valamennyi tagállamában, minden befektetési vállalkozásra vonatkozóan egyidejűleg lép hatályba.

Az SFDR a fenntartható pénzügyi közzétételi európai rendelet rövidítése.

Az SFDR meghatározása szerint a fenntartható befektetések olyan gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseket jelentenek, amelyek hozzájárulnak egy környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéshez, mint például a fosszilis tüzelőanyagok használatának korlátozása, vagy például a nemektől független bérpolitika.

Az SFDR azt is meghatározza, hogy mi minősül fenntartható, azaz ESG befektetésnek.

• környezetvédelmi célkitűzés (E), amelyet például az energiafelhasználás, a megújuló energia, a nyersanyagok, a víz és a földterület felhasználása, a hulladéktermelés és az üvegházhatású gázok kibocsátása, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatás alapján mérnek
• szociális célkitűzés (S), például az egyenlőtlenségek elleni küzdelem, a társadalmi összetartozás és a társadalmi befogadás erősítése, a munkaügyi kapcsolatok javítása, vagy a humán tőkébe, illetve a gazdaságilag vagy társadalmilag hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetés
• a befektetésben résztvevő vállalatok jó vállalatirányítási gyakorlatot (G) kell, hogy kövessenek, különösen a hatékony és eredményes irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a dolgozók javadalmazása és az adózási szabályok betartása tekintetében

Az SFDR egy európai rendelet, amelynek célja, hogy biztosítsa az ESG-információk átláthatóságát és összehasonlíthatóságát a befektetők számára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a befektetési termékek (pl. befektetési alapok) előállítóinak és a forgalmazóinak számos jogszabályban meghatározott információt kell közzé tenniük honlapjukon. A termékek (befektetési alapok, egyéb befektetési termékek) esetében ez azt jelenti, hogy a szerződéskötést megelőző dokumentumokat és a rendszeres jelentéseket további információkkal kell kiegészíteni.

Három különböző alaptípust különböztetünk meg:

• az irányelv 6. cikke szerinti alapok:  “hagyományos” befektetési alapok, amelyek nem veszik figyelembe működésük során az ESG-jellemzőket, vagy nem tudják azokat kiszámítani
• az irányelv 8. cikke szerinti alapok: az alap kezelése során a környezeti vagy társadalmi szempontokat vagy ezek kombinációit is figyelembe veszik
• az irányelv 9. cikk szerinti alapok: minden olyan befektetési alap, amely fenntarthatósággal kapcsolatos célt határozott meg és amelynek konkrét hozzájárulása ehhez a célhoz mérhető és kommunikálható
   

Az EU taxonómia egy osztályozási rendszer annak meghatározására, hogy mely gazdasági tevékenységek számítanak fenntarthatónak környezeti szempontból. A környezeti szempontból fenntartható befektetéseknek jelentősen hozzá kell járulniuk az EU taxonómiáról szóló rendelet hat célkitűzésének valamelyikéhez:

1. a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
2. az éghajlatváltozás folyamatának lassítása
3. a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
4. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
5. a körforgásos gazdaságra való áttérés
6. a víz- és tengeri erőforrások védelme és fenntartható használata

Ezen túlmenően egyik környezetvédelmi célkitűzés sem befolyásolhatja hátrányosan a másik célkitűzéshez való hozzájárulást.

A vállalatoknak beszámolót kell készíteniük arról, hogy tevékenységük és a beruházásaik az EU taxonómia szerint környezeti szempontból milyen arányban fenntarthatóak. Az olyan pénzintézeteknek, mint a KBC, jelenteniük kell, hogy milyen fenntartható tevékenysége(ke)t finanszíroznak, vagyis azt, hogy például hiteleinek, biztosításainak, kibocsátott kötvényeinek, befektetési alapjainak mekkora része felel meg az EU taxonómia rendeletének. Ehhez konkrét adatokra van szükség, amelyek tevékenységenként eltérőek lehetnek.

A Green Deal révén az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen. Céljai elérése érdekében az EU cselekvési tervet dolgozott ki, hogy a finanszírozást a fenntartható beruházások és befektetések felé irányítsa. E terv részeként az EU meghatározta a "fenntartható" és a "zöld" fogalmát, ezzel kapcsolatban egy rendszertant - taxonómiát hozott létre, amely világossá teszi, hogy mely projektek és beruházások számítanak valóban fenntarthatónak, és melyek nem.

A taxonómia egy tevékenységet (pl. egy beruházási projektet vagy üzleti tevékenységet) a hat fenti környezetvédelmi célkitűzés alapján értékel. Ahhoz, hogy egy tevékenység ökológiailag fenntarthatónak minősüljön, egyszerre három követelménynek kell megfelelnie:

• lényegesen  járuljon hozzá a fenti hat környezetvédelmi célkitűzés egyikéhez
• ne ássa alá súlyosan a többi környezetvédelmi célkitűzést 
• legyen összhangban a minimális társadalmi garanciákkal

A kritériumok még nem teljesen kidolgozottak és a vállalatoknak egyelőre nem kell jelenteniük a Taxonómia betartásának arányát, így kevés a rendelkezésre álló adat, amely a jövőben várhatóan javulni fog.

Principal Adverse Impact, vagyis a fenntarthatóságra kedvezőtlen hatást gyakorló beruházások/befektetések. A gazdasági tevékenységeknek nemcsak pozitív, hanem negatív hatása is lehet a fenntarthatósági tényezőkre. A fő káros hatások (Principal Adverse Impacts, PAI) a befektetési döntések például a környezetre, a szociális kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására és a korrupció elleni küzdelemre gyakorolt kedvezőtlen hatására utalnak.

A KBC 2023. január 1-től kezdődően jelenteni fogja, hogy a befektetési alapjai kezelése során milyen fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások elkerülésére törekszik.

Általánosságban az Európai Bizottság azt reméli, hogy a befektetők ezt az információt felhasználják azon vállalatok kiválasztásához, amelyektől termékeket vagy szolgáltatásokat kívánnak vásárolni, és olyan vállalatokra összpontosítanak majd, amelyek igyekeznek minimalizálni a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásaikat.

Azt is remélik, hogy ennek lesz egy tovagyűrűző hatása is, azaz erős ösztönzést fog nyújtani a befektetési alapokban lévő befektetések tárgyát képező vállalatoknak és befektetési termékek kibocsátóinak, hogy elfogadják azokat a normákat, amelyeket a Bizottság széles körben szeretne alkalmazni például az éghajlatváltozás, a sokszínűség, a megvesztegetés elleni küzdelem területén.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és azok csökkentése kilenc különböző fenntarthatósági témakörre bontható:

1. vállalatok üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 
2. országok üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 
3. biológiai sokszínűség védelme 
4. vízszennyezés csökkentése 
5. veszélyes hulladék termelés csökkentése 
6. társadalmi és munkavállalói igazságosság növelése a vállalati szektorban 
7. társadalmi igazságosság az egyes országokban 
8. fosszilis tüzelőanyagok (pl. földgáz) csökkentése (ingatlan befektetések) 
9. energiahatékonyság növelése az ingatlanszektorban

A fenti 9 téma mögött 18 különböző hatás kerül figyelembe vételre, amelyről bővebben a dokumentumok között olvashatsz.