10 furcsa tény, amit eddig nem tudtál a pénzről

Akár szeretjük, akár nem, a pénz a mindennapjaink fontos és kikerülhetetlen szereplője. Azonban a rideg, gyakorlatias használat mögött a gyártással és a történelemmel kapcsolatos izgalmas érdekességek rejlenek, melyek megmutatják a bankjegyek nagyon is emberi arcát. Szerencsejáték, sarkvidéki ATM, pénztapéta: ismerd meg a megdöbbentő tényeket!

1. a bankjegyek 94%-án található baktérium. Ez önmagában nem hangzik túl jól – egyesek szerint még az otthoni WC is tisztább a készpénznél. Ám megnyugtató a tény, hogy ezeknek a baktériumoknak mindössze 7%-a ártalmas az emberi egészségre. Így már nem aggódunk annyira, igaz?
2. a bevont bankjegyeket fűtésre használják. A bezúzási folyamat végén tömör pénztéglák, úgynevezett brikettek jönnek létre a használatból kivont papírpénzből. Ez remek fűtőanyag, a Magyar Nemzeti Bank éppen ezért ajándékozza el különböző jótékonysági szervezetek részére a régi pénzekből keletkezett, fizetésre természetesen már alkalmatlan hasábokat.  
3. a németek egy időben tapétának használták a papírpénzt. Nagyon is konkrét időszakról van szó: az I. Világháború után a hiperinfláció miatt annyira elértéktelenedett a német márka, hogy jobban megérte kitapétázni vele a szobát, vagy éppen odaadni a gyereknek játszani, mint a fizetőeszközként használni.
4. minden kontinensen található ATM. Bizony, még a Déli-sarkon is! Amennyiben az Antarktisz lenne a következő úti célunk, nyugodtan vigyük magunkkal bankkártyánkat, ugyanis még ott is akad egy fiók, ahol két ATM áll rendelkezésünkre a gyors pénzfelvételhez. Erre az információra bármikor szükség lehet, ugye? 
5. Magyarország szenvedte el a történelem legnagyobb hiperinflációját.  A II. világháború után a forint 1946 augusztusában történt bevezetéséig 15 óránként felére csökkent a pengő értéke. Ez havi szinten 41 900 billió százalékos inflációt jelentett, amit eddig csak Zimbabwe 2008-as válsága tudott megközelíteni. Mit jelentett ez a mindennapokban? Az a kenyér, amit 1945 augusztusában még 6 pengőért vehettek meg az emberek, 1946 májusának végén már 5 850 000 000 pengőbe került.  
6. a hazai papírpénz átlagos élettartama 4-5 év. Ezért kell a forgalomba lévő bankjegyek egyharmadát lecserélni minden egyes évben, pedig gyapotból készülnek, hogy jobban bírják a sűrű használatot. Az érmék azonban 28 évig is bírják, így legalább amiatt nem kell aggódnunk, hogy elkopnak a százasaink!
7. az amerikai 1 dolláros élettartama a legkevesebb. 18 hónapot bír ki az elképesztő pénzforgalomban, míg az 50 és a 100 dolláros bankjegy 9 évig marad használható, de még az 5 dolláros is kitart legalább 2 évig. Az érmék ott is átlagosan 3 évtizedig vannak forgalomban.
8. háromszor nagyobb az esélye, hogy útban a lottózóhoz közlekedési balesetet szenvedünk, mint annak, hogy megnyerjük a főnyereményt. Mekkora egyáltalán az esélyünk egy öttalálatos szelvényre? Elég kicsi, konkrétan 1: 43 949 268-hoz, hogy egy tetszőleges számsorral telitalálatunk legyen.  
9. a forint neve Firenze városából ered. A gyönyörű toszkán városkában először 1252-ben vertek aranyforintot, melyet származási helyéről ’florentinusnak’, azaz firenzeinek neveztek el. Innen kapta a nevét a magyar forint is, melynek eredeti szóalakja éppen ezért a ’florint’.
10. az angol font (GBP) a legrégebbi a világ még ma is használt pénznemei közül. Britannia angolszász meghódításnak időszakához köthető a bevezetése, ami Offa merciai király parancsára történt, a történészek szerint nagyjából 775-ben.

Furcsa, izgalmas, érdekes utat járt be a pénz, de az mit sem változott az évszázadok alatt, hogy ma is az álmok megvalósításának egyik eszköze. Neked is van egy álmod? Akkor tudj meg többet megtakarítási lehetőségeinkről vagy személyi kölcsöneinkről (THM: 8,1–13,8%), hogy a pénz ne lehessen akadálya a céljaid elérésének!

K&H személyi kölcsönök  K&H megtakarítások