megtakarítások, befektetések

Ha a havi jövedelmedet nem költöd el teljes mértékben, akkor a hónap végén az el nem költött pénz megtakarításként jelenik meg, amelyet félre tehetsz egy előre meghatározott célra vagy akár váratlan kiadásokra.

Ha megtakarításban gondolkozol, akkor a pénzedet tarthatod a bank- vagy a megtakarítási számládon. Az ezeken a számlákon tartott megtakarításaid után jellemzően alacsonyabb kamatot kapsz, így, ha nagyobb hozamra szeretnél szert tenni, akkor tovább kell lépned a befektetések világába.

Ha befektetésben gondolkodsz, akkor felhalmozott pénzedet különböző piacokon, különféle pénzügyi termékekbe fektetheted be. A bank kínálatában leggyakrabban előforduló befektetések a befektetési alapok. Az alapba az alap által kibocsátott befektetési jegy megvásárlásával tudsz befektetni. Ezt a mindenkori napi árfolyamon tudod megtenni. Onnantól kezdve Te is befektetője/tulajdonosa leszel a befektetési alapnak. A befektetési alap portfóliójában lévő eszközöket (kötvények, részvények, deviza) naponta az aktuális piaci záróárfolyamon értékelik és ebből számolják ki a befektetési jegy árfolyamát. A Te hozamod attól függ, hogy ahhoz a befektetési jegy árfolyamhoz képest, amelyen megvásároltad a befektetési jegyet, mennyit változott a befektetési jegy árfolyama.

Az infláció, azaz egy adott fizetőeszköz leértékelődése minden megtakarítás vásárlóértékét automatikusan csökkenti. Ha befekteted a pénzed olyan eszközökbe, amelyek rendelkeznek megfelelő hozampotenciállal, akkor reális esélyed van arra, hogy a hozammal gyarapított befektésed megőrizze pénzed vásárlóértékét, azaz a hozam növekedése meghaladja az aktuális pénzromlás mértékét.

Több olyan célod lehet, amelyek megvalósításához az egyhavi fizetésednél több pénzre lehet szükséged. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérhesd, takarékoskodnod kell, ami azt jelenti, hogy a havi jövedelmedből minden hónapban félre kell tenned. Ilyen célok lehetnek például egy lakásfelújítás, egy esküvő finanszírozása, egy utazás, de akár egy új mobil, laptop vagy autó megvásárlása is.  Ezért érdemes időben elkezdeni pénzedet félretenni, befektetni, mert akkor akár kisebb havi összegekből is össze tudod gyűjteni az adott célhoz szükséges pénzt.

1. mekkora összeget tudsz/akarsz félretenni havonta?
2. milyen időtávon lesz szükséged újra a pénzedre, azaz mennyi ideig tudod nélkülözni?
3. mekkora árfolyamingadozást tudsz elviselni? Ha nagyobb kockázatot tudsz vállalni, úgy nagyobb lehet az árfolyamesés valószínűsége, de a hosszabb távon várható hozamod is. Kockázatvállalás nélkül nem tapasztalsz nagyobb árfolyamingadozást, de a hozamod is várhatóan alacsonyabb lehet.
4. szükséged van-e befektetési tanácsadó segítségére vagy önállóan is eligazodsz a befektetések világában?

• költségvetés: A bevételek és kiadások tervezett listája, amely segít nyomon követni a pénzköltéseidet és megtalálni a megtakarítási lehetőségeket.
• célok: Fontos meghatározni, hogy milyen célokra szeretnél megtakarítani (pl. lakásvásárlás, nyugdíj, utazás), mert ez segít meghatározni, hogy milyen időtávon mekkora összeget lenne célszerű félretenni.
• infláció: A pénz vásárlóértékének csökkenése. Érdemes olyan megtakarítási formát választani, amely esetében reális esélyed lehet az infláció mértékénél nagyobb hozamnövekedést elérni.
• időtáv: A megtakarítási időtáv azt jelenti, hogy mennyi időre tervezed félretenni a pénzt. Minél hosszabb az időtáv, annál nagyobb kockázatot vállalhatsz, hiszen a hosszabb időtávon nagyobb az esélyed arra, hogy egy esetleges értékcsökkenést jobb időszakok értéknövekedése korrigálja. Mindig ügyelj arra, hogy csak akkora kockázatot vállalj, amely megfelel a kockázatviselő képességednek.
• hozam: A befektetésből származó mindenfajta jövedelem vagy értéknövekedés. A jövedelem lehet például kamat vagy osztalék; az értéknövekedés pedig a befektetés legutolsó, aktuális piaci árfolyamon számolt felértékelődését mutatja. A kockázatosabb eszközök (leginkább részvény befektetésekre jellemző) esetén előfordulhatnak jelentősebb árfolyamcsökkenések, amelyek negatív hatását hosszabb befektetési időtávval tudod enyhíteni. Minél kockázatosabb az eszköz, annál hosszabb az ajánlott tartási ideje. Az elért hozam nem csak pozitív, hanem kockázatosabb alapok esetében negatív is lehet.
• diverzifikáció: A befektetések megosztása többféle befektetési eszköz között. A piaci árak változása eltérő mértékben hathat az egyes eszközökre, ezért egy befektetési portfólióban mindig lesznek jobban és rosszabbul teljesítő eszközök. A rosszabbul teljesítő eszközöket részben vagy egészben kompenzálhatják a jobban teljesítő eszközök.
• likviditás: Azt mutatja meg, hogy egy adott befektetési eszköz milyen gyorsan és mennyire alacsony költségszint mellett tehető pénzzé. A magas likviditással rendelkező eszközökre mindig van vételi ajánlat és az értékesítési költségek is alacsonyak.
• befektetési alapok: Olyan kollektív befektetési forma, ahol több befektető pénzét az előre meghirdetett befektetési szabályok mentén szakértő menedzserek kezelik. Egy befektetési alapba az alap befektetési jegyeinek megvásárlásával lehet csatlakozni és a befektetési jegyek visszaváltásával lehet kiszállni.
• ETF-ek (tőzsdén kereskedett befektetési alapok): Olyan speciális befektetési alapok, amelyek jellemzően egy index teljesítményének leképezésére törekszenek. Az ETF befektetési jegyeit jellemzően tőzsdén lehet megvásárolni.
• részvények: Egy vállalat tulajdonjogát megtestesítő értékpapírok, amelyeket a tőzsdén keresztül lehet megvásárolni. A részvény tulajdonosa részt vehet és szavazhat a társaság közgyűlésén és jogosult a kifizetésre kerülő osztalékra.
• kötvények: Olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek kamatot fizetnek. A kötvény tőkerésze az előre meghatározott feltételek szerint, a kibocsátó által a kötvény tulajdonosainak visszafizetésre kerül.

A K&H Bank sokféle befektetési lehetőséget biztosít:

• megtakarítási számla, lekötött bankbetét
• hazai és nemzetközi befektetési alapok széleskörű kínálata forintban és más devizákban
• magyar állampapírok
• részvények

Ha már rendelkezésedre áll egy nagyobb összeg, mert előzetesen összespóroltad, vagy éppen örököltél, akkor azt az egyösszegű befektetés keretében érdemes mielőbb befektetni. Ekkor ügyelj arra, hogy a pénzedből építs egy portfóliót, ami jól tud reagálni a különböző piaci helyzetekre. Legyen benne kockázatosabb (magasabb hozamú) és óvatosabb befektetés is. Választhatod egyből a teljes portfóliót kínáló alapjainkat, vagy kérheted tanácsadóink segítségét is.

Ha még nincs befektetendő pénzed, de várhatóan minden hónapban megmarad néhány tízezer forintod, akkor érdemes elindítanod egy rendszeres befektetést. A rendszeres befektetés keretében egyszeri megbízás megadásával minden hónapban, automatikusan befektetésre kerül a pénzed egy általad meghatározott befektetési alapba, ezáltal nem kell megvárnod a legjobbnak vélt beszállási pontot, mindig a piacon vagy, és hosszabb távon porlaszthatod a kockázatod.

Az infláció, azaz a pénz értékvesztése hónapról hónapra csökkentheti a pénzed vásárlóértékét. A pénzed befektetésével az a cél, hogy a befektetésed hozama minimum kompenzálja, jobb esetekben növelje a megtakarításod vásárlóértékét. Nem mindegy, hogy mekkora inflációval kell szembesülnöd és az sem mindegy, hogy milyen befektetést választasz. Különböző piaci helyzetekre eltérő módon reagálhatnak az egyes befektetések. Magas inflációs környezetben (pl. 10% felett) jól teljesíthetnek a rövid lejáratú (néhány hónapos) kötvénybefektetések, de akár a részvények is. A hosszú futamidejű, fix kamatozású kötvények általában árfolyamcsökkenéssel reagálnak a megugró inflációra és az ennek nyomán megérkező jegybanki kamatemelés(ek)re. Alacsony inflációs környezetben jól teljesíthetnek a kötvények és a részvény befektetések egyaránt. Ha alacsony kockázatú (kisebb árfolyamingadozással rendelkező) befektetéseket választasz, akkor nem kell idegeskedned az esetleges árfolyamingadozás miatt, de könnyen elképzelhető, hogy a hozam is elmaradhat az inflációtól.

Ha megfogalmaztál magadban bizonyos célokat és elhatároztad, hogy ezek megvalósítására szeretnél félretenni, akkor rugalmas megoldás lehet egy megtakarítási számla nyitása. Ennek nagy előnye, hogy nem szükséges lekötni a pénzt, ahhoz bármikor hozzájuthatsz, amikor úgy érzed, hogy szükséged van rá. Ha megtakarítási számlán tartod a pénzed egy részét, akkor óhatatlanul is kisebb a késztetés, hogy elköltsd, ugyanis „eltetted magad elől”, nem látod a folyószámlán, amelyről könnyedén költhetsz még akkor is, amikor arra nem lenne feltétlenül szükség. Az viszont előfordulhat, hogy infláció alatti kamatot kapsz, amely után ráadásul adózni is kell.

A tartós befektetési számla egy speciális értékpapírszámla, előnye abban áll, hogy 3 év után a hozam adóterhei mérsékelhetők, 5 év után pedig teljes egészében kamatadó- és szocho mentesen hozzájuthatsz befektetésed hozamához, ráadásul nagyon sokféle terméket, akár részvényt, kötvényt, de befektetési jegyet is vehetsz rá.

2023. július 1-től a 15%-os kamatadó mellett 13%-os szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a 2023. július 1-je után keletkező kamatok és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után.

Szocho fizetési kötelezettség az alábbi termékek után fizetendő:

• betétek, lekötött betétek: a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára
• megtakarítási számlák, folyószámlák: a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra
• befektetési alapok, kötvények: a rendelet hatálybalépésétől megszerzett (megvásárolt) értékpapír kamatára, hozamára
• megtakarítási biztosítások: a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére

Azon állampapírok, amelyek esetében nem kell kamatadót fizetni és mentesek a szocho fizetése alól is.

Bővebb információkat ezen az oldalon találsz.