Az utóbbi évek piaci trendjei azt mutatják, hogy egyre több vásárló keres családi házat a főváros és a megyeszékhelyek környéki településeken akár saját célra, akár befektetésként. Ennek okai összetettek: szerepet játszhat benne a nyugalom iránti vágy, a home office által kínált lehetőségek, de az is, hogy az állami otthonteremtési támogatások is gyakran ezeket a vásárlásokat segítik elő.
Ismerjük meg egy kicsit jobban a két szegmens legfontosabb jellemzőit!
A nagyvárosok, így elsősorban Budapest és a vidéki megyeszékhelyek a fent ismertetett trend ellenére továbbra is rendkívül vonzó célpontok az ingatlanvásárlók – és természetesen a bérlők – számára. A városi ingatlanpiac főbb sajátosságait az alábbiak szerint foglalhatjuk össze.
Az utóbbi évtizedekben az ipari, mezőgazdasági munkák háttérbe szorulásának és a modern világ átalakulásának köszönhetően egyre nagyobb tömegek érkeztek a fővárosba, sőt, ez a tendencia a vidéki nagyvárosokban is megfigyelhető volt. Ezeken a településeken azonban a beépíthető terület természetesen korlátozott, különösen igaz ez a frekventáltabb, központhoz közeli városrészekben.
Ezeken a területeken tehát meglehetősen alacsony az új építésű ingatlanok száma, hiszen a beépítettség magas – ennek köszönhetően az elérhető ingatlanok jellemzően régi, felújítandó lakások, esetleg modernizált, több évtizedes otthonok.
Az a tény, hogy a nagyvárosi élet iránt megnőtt a kereslet, az ingatlanárak és a bérleti díjak emelkedésével is együtt jár. A tulajdonosok több vevő és bérlő között válogathatnak, így, ha a hasznukat szeretnék maximalizálni, egyre magasabb összegeket kérhetnek el lakásuk megvásárlásáért vagy bérbe adásáért. Ez a jelenség különösen Budapest belvárosában mutatkozik meg, ahol a négyzetméterárak sokszor többszörösen meghaladják a külső kerületek vagy a közeli agglomeráció ingatlanárait.
A városi ingatlanpiac előnyei közé tartozik a kiváló közlekedési infrastruktúra, az oktatási és egészségügyi intézmények közelsége, valamint az elérhető szolgáltatások széles köre. Jellemzően a nagyobb városokban kapnak helyet a legerősebb iskolák, de az egyetemek is, arról nem is beszélve, hogy itt jóval több a munkalehetőség, mint egy kisebb, vidéki településen.
A városokban az ingatlanpiac kevésbé ingadozik, mint az agglomerációban, mivel a kereslet is stabilabb. Egy fővárosi ingatlan tulajdonosa mindig biztosabb lehet abban, hogy lesz érdeklődés a meghirdetett lakására, itt tehát a vásárlás a magas bérleti díjak miatt még az emelkedő ingatlanárak mellett is mindig jó befektetés marad.
A nagyobb városokban, különösen Budapesten az tapasztalható, hogy az elmúlt években a kisebb lakások iránti kereslet nőtt meg, hiszen ezt a kompromisszumot sokan hajlandóak megkötni, ha cserébe egy központi elhelyezkedésű ingatlanhoz juthatnak.
Az agglomeráció, vagyis a nagyvárosokat övező települések ingatlanpiaca az utóbbi években jelentős növekedést mutatott, melyben az alábbi szempontok is szerepet játszhatnak.
Bár az ingatlanárak a nagyobb városok vonzáskörzetében is emelkednek, négyzetméterre vetítve még mindig jóval kedvezőbb feltételek mellett juthatunk hozzá egy számunkra megfelelő otthonhoz – legyen szó családi házról vagy egy társasházi lakásról. Amikor elérkezik a családalapítás ideje, egyre több szülő dönt úgy, hogy a szűkös belvárosi lakásból egy tágasabb otthonra vált, ahol minden családtag kényelmesen elfér.
Ahogy azt említettük, az agglomeráció egyre népszerűbb a vásárlók, de a bérlők között is, ennek köszönhetően a vidéki élet már egyáltalán nem garancia a teljeskörű nyugalomra. A családi házak mellett sok kisvárosban jelennek meg a kisebb, 6-8 lakásos társasházak is, hiszen a várostól való távolság a home office-nak köszönhetően már nem jelent akkora problémát.
Az agglomerációs települések folyamatosan fejlődnek, az infrastruktúra azonban sok esetben még nem éri el a városi szintet. A fejlesztésekhez ugyanis idő és pénz kell, a lakosság száma azonban rendkívül gyorsan emelkedik. Ennek köszönhetően fogynak a beépíthető területek, az elektromos- és csatornahálózatoknak pedig sokkal több lakást kell ellátniuk, mint amennyire tervezték őket.
A várost elhagyó lakosság növekvő számának köszönhetően az elmúlt években egy új probléma is felütötte a fejét, hiszen a vidéki lakosság jelentős része munkája miatt még mindig a fővároshoz van kötve, ez pedig a reggeli és a délutáni órákban komoly nehézségeket okozhat az utakon, mivel a közösségi közlekedési lehetőségek sokszor meglehetősen korlátozottak.
Az agglomerációban az albérletpiac érezhetően kevésbé aktív, mint a városokban, hiszen ide gyakrabban érkeznek a lakók hosszabb távú letelepedési szándékkal. Ennek következtében a bérleti díjak alacsonyabbak, ahogy a kiadó ingatlanok száma is, ezért a befektetési célú ingatlanvásárláshoz jelenleg nem ez jelenti a legjobb piacot.
A nagyvárosokból kiköltöző lakosság számára sokszor ez a legfontosabb szempont: a kisvárosokban jellemzően nyugodtabb az élet, de a természet közelsége és a családbarát környezet is rendkívül vonzó. A tömegközlekedés hiánya, bár okoz problémákat, előnyökkel is jár, hiszen itt kisebb a zajszennyezés, tisztább a levegő és biztonságosabbak a mindennapok.
Bár a városi és az agglomerációs piac jelentős különbségeket mutat, néhány hasonlóságot is felfedezhetünk a kettő között.
Mindegy, hogy hol keressük jövendő otthonunkat, egyre magasabb ingatlanárakkal találkozhatunk. Míg néhány évvel ezelőtt az agglomerációs településeken jóval kedvezőbb feltételekkel juthattunk saját lakáshoz, az árkülönbségek folyamatosan csökkennek; ebben szerepet játszhat az is, hogy bizonyos állami otthonteremtési támogatások is a vidéki ingatlanvásárlást ösztönzik.
Közös jellemzőnek tekinthetjük azt is, hogy folyamatosan nő a kereslet az energiatakarékos megoldások iránt. Az ingatlanvásárlók mindkét szegmensben egyre tudatosabbá válnak, és nagy hangsúlyt fektetnek az energiahatékony megoldásokra, így a megfelelő szigetelésre vagy a modern fűtési és hűtési rendszerekre.
Természetesen Budapesten is kaphatunk kertes házat, ahogy a vidéki városokban is sokan élnek társasházakban, így amikor új otthonunkat keressük, ebben a kérdésben is döntést kell hoznunk. Mindkét opció számos előnnyel és hátránnyal járhat együtt, melyekre sokszor nem is gondolunk, érdemes tehát megismerkedni a legfontosabbakkal.
Lássuk, mire számíthatunk, ha egy társasházi lakás megvásárlása mellett döntünk.
A nagyvárosi lakások árai között óriási különbségek lehetnek aszerint, hogy mennyire frekventált helyen találhatóak, általánosságban azonban elmondható, hogy ha egy kevésbé népszerű környékkel is megelégszünk, jóval kedvezőbb árakra számíthatunk. A vételár mellett természetesen a fenntartási költségek is fontosak, ebben a kategóriában pedig szinte mindig a lakások győzedelmeskednek, hiszen itt alacsonyabb áram- és gázszámlákra számíthatunk – ez persze függhet az ingatlan méretétől és a fűtési rendszer korszerűségétől is.
Egy lakás tulajdonosaként nem kell az udvar és a melléképületek karbantartásával foglalkoznunk, a közös épületrészek tisztántartását és kezelését pedig rendszerint fedezi a közös költség.
Ha számunkra a belvárosi nyüzsgés, a bevásárlóközpontokhoz, iskolákhoz vagy a munkahelyhez való közelség fontos, a lakások jelenthetik a legjobb megoldást, hiszen egy központi elhelyezkedésű ingatlan a közlekedés szempontjából időt és pénzt takaríthat meg nekünk.
Természetesen vannak kivételek, de egy lakás rendszerint kisebb, mint egy családi ház: ez azt jelenti, hogy kevesebb tárolóhely áll rendelkezésre, de egy nagyobb társasházban akár bezárva is érezhetjük magunkat, különösen akkor, ha még erkéllyel sem rendelkezünk. A közvetlen szomszédok közelsége miatt olykor a zaj is zavaró lehet, ezt a körülményt tehát érdemes megfontolni.
Egy lakás esetében soha nincs lehetőségünk arra, hogy szükség esetén kibővítsük otthonunkat, de az is lehetséges, hogy még egy légkondicionáló külső egységét sem szerelhetjük fel szabadon.
Egy családi ház esetén a lakások hátrányai gyakran előnnyé, előnyei pedig éppen ellenkezőleg, hátránnyá fordulhatnak át: lássuk, hogyan.
Egy házban rendszerint több hely áll rendelkezésünkre, így az kényelmesebben és rugalmasabban rendezhető be. Ami ennél is jobb, hogy ha szeretnénk – és a helyi építési szabályzatok ezt nem tiltják – otthonunkat kedvünk szerint bővíthetjük, így az igényeink megváltozása nem kell, hogy mindenáron költözéshez vezessen.
Egy udvar óriási szabadságot jelenthet bárkinek, hiszen ez az otthonunk kiterjesztett része, de a kert fontos előnye az is, hogy rendszerint elválasztja tőlünk a szomszédokat, ennek köszönhetően pedig a napjaink csendben és nyugalomban telhetnek – ez az élmény sokaknak minden pénzt megér.
A házak vételára és fenntartási költsége általában jóval magasabb, mint a lakásoké. Természetesen itt lehetőségünk van energiahatékony megoldások megvalósítására, melyek segítségével hosszú távon sok pénzt megtakaríthatunk, ennek azonban egy nagyobb befektetés az ára.
Egy ház fenntartása meglepően sok extra munkával jár együtt, melyek nem merülnek ki a kertgondozásban. Itt a mi feladatunk a kültéri festés, a tetőjavítás és minden más, amit egy társasházban elvégeznek helyettünk – ezt a tényezőt is érdemes meggondolni.
Arra a kérdésre, hogy lakást vagy házat érdemes-e vásárolni, mindenki csak saját maga tud választ adni; a döntés előtt érdemes figyelembe venni a fenti szempontokat és az egyéni preferenciákat, hiszen ez egy hosszú távú elköteleződés. A K&H-nál a választást nem tudjuk megkönnyíteni, a saját otthonhoz jutás folyamatát azonban igen. Lakáshiteleink között elérhetőek az államilag támogatott kölcsönök is, ha pedig költözés helyett inkább a korszerűsítés a cél, a lakásfelújítást is megkönnyíthetjük ügyfeleinknek, érdemes tehát megtekinteni ajánlatainkat.
lakásvásárlás vagy felújítás? válassz a K&H személyi kölcsön és lakáshitel kínálatából!
A jelen tájékoztatás nem minősül ajánlattételnek és nem helyettesíti az általános hitelbírálatot. A kondíciók módosításának jogát a Bank fenntartja. A K&H zöld lakáshitel, Minősített Fogyasztóbarát jelzáloghitel, valamint a további lakáshitel termékek részletes leírását, illetve feltételeit a vonatkozó szerződés, a Lakossági hitelek Általános Szerződési Feltételek, a K&H Bank Üzletszabályzata, valamint az aktuális hirdetmény tartalmazza, melyek megtekinthetők a bankfiókokban és a www.kh.hu internetes oldalon. A babaváró termék részletes leírását és feltételeit a babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III.12.) Korm. rendelet, továbbá a vonatkozó ügyfélszerződés, a Lakossági Hitelek Általános szerződési feltételei, az Üzletszabályzat, valamint a 44/2019. (III.12.) Korm. rendelet alapján nyújtott K&H Babaváró hitel kondícióiról Hirdetmény tartalmazzák, amelyek megtekinthetőek a bankfiókokban és a kh.hu internetes oldalon. A hirdetésben szereplő kölcsönt a Magyarország Kormánya által biztosított babaváró támogatással nyújtjuk. A CSOK Plusz termék részletes leírását, illetve feltételeit a 518/2023. (XI. 30.) számú családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló Kormányrendelet, a vonatkozó szerződés, az Általános Szerződési Feltételek, a K&H Bank Üzletszabályzata, valamint az aktuális hirdetmény tartalmazza, melyek megtekinthetők a bankfiókokban és a www.kh.hu internetes oldalon. A hirdetésben szereplő CSOK Plusz hitelprogram részét képező támogatásokat Magyarország Kormánya nyújtja. A termékre vonatkozó egyéb részleteket és a hatályos hirdetményt megtalálhatod a termék oldalon található "dokumentumok" címszó alatt. A hirdetésben szereplő kamatok, díjak, költségek, THM értékei az aktuális Hirdetmény szerint kerültek megállapításra. A kölcsönszerződés megkötése minden esetben a Bank által végzett hitelbírálat függvénye.
