hogyan tervezzünk a váratlan helyzetekre?

Az az igazság, hogy ezeknek a váratlan helyzeteknek a nagyobbik része bizony előre tervezhető, fel lehet rájuk készülni. A lakást időnként fel kell újítani, a mosógép vagy a hűtőszekrény bármikor elromolhat, az autó időről időre igényli a szervizt, a gyerek továbbtanulása már-már természetes velejárója a szülői életnek, ahogyan az albérlet fizetése vagy az első saját lakás megvásárlása is, de a munkanélküliség, vagy egy váratlan baleset, betegség miatti átmeneti vagy tartós keresőképtelenség szintén utolérhet bennünket.

Ezek az élethelyzetek tehát nagy valószínűséggel bekövetkeznek, vagy megtörténhetnek velünk is, hiába dugjuk homokba a fejünket.

Ilyen és ehhez hasonló esetekre az egyik megoldás – ha nem áll rendelkezésünkre mindig nagyobb pénzösszeg –, ha kölcsönt igénylünk, amelyet havonta törlesztve fizethetünk vissza, de ennél létezik jobb megoldás is, mégpedig: ha ezt a jövőbeli törlesztőrészletet a jelenben inkább megtakarításba csoportosítjuk át, és akkor használjuk fel a saját(!) pénzünket, amikor szükségünk van rá.

röviden a befektetésekről és megtakarításokról

Bár sokan a befektetést és a megtakarítást egymás szinonimájának gondolják, valójában elég jelentős különbségek vannak a két pénzügyi fogalom között. Míg a megtakarításhoz nincs szükség magas szintű pénzügyi ismeretekre, addig a befektetések bonyolultsága, összetettsége igényelhet némi pénzügyi tudást és/vagy tapasztalatot. Főleg azért, mert a befektetések olykor jelentős ingadozásokat mutathatnak (ezért sem kifejezetten ajánlottak rövidtávra), ellentétben a kiszámíthatóbb, de magas hozamokkal nem kecsegtető megtakarításokkal.

A megtakarítások kockázata ezért jóval alacsonyabb, mint a befektetéseké. Persze ha azt vesszük, hogy a befektetésekkel kiemelkedő nyereséget és veszteséget egyaránt realizálhatunk, szemben a megtakarítások mérsékeltebb, de biztos hozamával, akkor ez elég egyértelmű eltérés, amely a külső tényezők befolyásoló hatásának mértékével is összefügésben van (a befektetéseknél ez magasabb). A kombinált termékekre természetesen ezek kombinációja igaz.

a megtakarítások fajtái

A megtakarításokat legegyszerűbb az időtáv szempontjából csoportosítani:

• rövid távú megtakarítások
  Ide tartoznak a lekötött betétek, illetve a megtakarítási számlák, amelyeket rugalmasan alakíthatsz céljaid és szükségleteid alapján.
• középtávú megtakarítások
  A 3 és 5 év közötti időszakra szóló megtakarításokat soroljuk ide, például a tartós befektetési számlát, a befektetések különböző típusait vagy akár lakástakarékpénztárt.
• hosszú távú megtakarítások
  Akkor beszélhetünk hosszú távú megtakarításról, ha a pénzhez legalább 10 évig biztosan nem akar hozzányúlni. Ezeket a megtakarítási formákat tehát távlati célok elérése mellé érdemes társítanunk.