hozam és kamat: tudod mi közöttük a különbség?

Ma Magyarországon a megtakarítások legnagyobb hányada alapvetően számlapénzben, betétekben, államkötvényekben és befektetési alapokban van, viszont mindegyik másképpen működik, más fogalmakról beszélünk, amikor a pénzed gyarapodását, a befektetésed eredményét vizsgáljuk.

befektetés tudatosan

Még mielőtt rátérnénk a hozam és kamat közötti különbségre, azok fogalmára, érdemes még egyszer tudatosítanunk, hogy a megtakarítás képzése életünk igen fontos és szükséges velejárója. Mindenkinek vannak kisebb-nagyobb céljai, legyen szó egy egzotikus utazásról, egy új hobbiról, netán házvásárlásról, családalapításról, vagy csak szeretnénk bebiztosítani magunkat arra az esetre, ha váratlan kiadások érnének minket. A tudatos tervezés első pontja, hogy számításba vesszük, mekkora bevételünk és mekkora kiadásunk van havi szinten, ebből látszik, hogy mekkora összeg marad a hónap végén. Az el nem költött jövedelem tehát a megtakarítás, azonban, ha gyarapítani is szeretnéd ezt az összeget, akkor érdemes további megtakarítási lehetőségek után nézned és különböző befektetésekben gondolkodnod.

Mielőtt belevágsz a megtakarítás tervezésbe, az alábbi 4 dolgot minden esetben érdemes fontolóra venned:

1. Mi a célod, amelyre félre szeretnél tenni?
2. Mekkora a hozamvárakozásod?
3. Mennyire viseled el a piaci ingadozásokat, mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni?
4. Mennyi idő múlva lesz szükséged a megtakarított összegre, vagyis milyen befektetési időtávval számolsz?

A válaszok birtokában érdemes körbe nézned, mely termékek fogják a legjobban szolgálni a vagyongyarapításodat, hosszú távon pedig a céljaidat. Most pedig nézzük meg, hogyan definiáljuk az egyes megtakarítási lehetőségek teljesítményét.

mi is az a kamat?

Kezdjük a legalapvetőbb fogalommal, hogy mit is jelent a kamat, mi célt szolgál és miért jó, ha ismered a működését.

A kamat megértésének az alapja, hogy elfogadjuk azt a tényt, hogy a már ma meglévő pénzed többet ér, mint a jövőben birtokodba kerülő. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, ha ma van 1 millió forintod, azt már most el tudnád költeni, vehetnél belőle bringát, új telót vagy felhasználhatnád mondjuk egy amerikai kiruccanásra.

Ha viszont valaki megkérne rá, hogy add neki kölcsön és majd egy év múlva visszaadja, akkor jogosan kérhetsz érte kamatot, hiszen áldozatot hoztál azért, hogy egy évig nem tudtál belőle semmit megvásárolni. A kérdés csak az, hogy mennyivel ér többet a pénzed ma, mint egy év múlva? Ennek a leírására találták ki a kamat fogalmát.

Ha mondjuk 10%-os kamatszint mellett, amit egy adott időpontban, egy adott országban el lehet érni betétekkel, akkor az 1 milliód egy év múlva 1,1 milliónak felel meg, vagyis 100 ezer forinttal gyarapodik egy év alatt. Ezzel egyenlítődik ki az, hogy egy évig nem tudtad használni.

Ugyanez igaz akkor is, ha te magad döntesz úgy, hogy elhalasztod a pénzed elköltését, és inkább beteszed a bankba. Itt viszont már bonyolódik a helyzet.

Addig egyszerű a képlet, amíg egy egyéves lekötésről beszélünk, viszont mi van akkor, ha a bank által kínált betét mondjuk csak 3 hónapra, vagy esetleg fél évre vonatkozik?

A bankok számára a jogszabály azt követeli meg, hogy ha betéti ajánlatot adnak az ügyfeleiknek, akkor - függetlenül a futamidőtől - mindig az egy évre számolt kamatlábat kell feltüntetniük, viszont neked természetesen csak a tényleges lekötési tartamra számított, időarányos kamat fog járni. Tehát, ha például egy 3 hónapos betétet kötsz le, ahol az éves kamat 10%, akkor a lejáratkor a 10% egy negyedét (mivel negyedévre kötöd le) fogod növekményként megkapni, vagyis 2,5%-ot.

Ez a gyakorlat azért alakult ki, hogy a futamidőtől és a bankoktól függetlenül, az ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek és a betétesek mindig ugyanazon információk birtokában tudjanak dönteni.

mi is az a kamatos kamat?

Az előzőkben láthattad, hogy nem csak egy egész évre, hanem rövidebb időszakokra is lekötheted a pénzedet. Mi van viszont akkor, ha a példánkban szereplő 3 hónap múlva továbbra sem akarod elkölteni azt? Adódik a megoldás, hogy indíts egy újabb lekötést. Ha ezt úgy teszed meg, hogy nem csak a tőkédet, de a kapott kamatot is beteszed az új betétedbe, akkor ezzel eléred azt, hogy a kamatod maga is kamatozni kezd. Ezt hívjuk kamatos kamatnak.

Egy gyors számolással könnyen látható, hogy ha ezt a módszert használod, azzal gyorsabban gyarapíthatod a teljes megtakarításodat, hiszen kamatot kapsz a kamatra is, így mindig több és több pénzt köthetsz le, ami a végén sokkal nagyobb összeget jelenthet, mintha mindig csak az alaptőkédet kamatoztattad volna.

Egy ideális és egyszerű világban ennél jobb megoldás nem is lenne, de sajnos ezt napjainkban nem tudod hatékonyan megvalósítani, hiszen az egy-egy akciós betéti ajánlat lejáratát követően sok esetben sokkal kisebb kamatlábbal van csak lehetőséged a pénzedet újra lekötni betétbe. A jó hír, hogy ebben az esetben is van megoldás arra, hogy a kamatos kamat működését mégis kihasználhasd, csak túl kell lépned az egyszerű betéteken, és nyitnod kell a jobb hozammal kecsegtető alternatívák felé.

A betétek utáni következő lépcsőfokok, amelyekbe a pénzedet beteheted, az államkötvények, majd pedig a befektetési alapok. Az államkötvények az esetek túlnyomó többségében, kamatozás tekintetében hasonlók, mint a betétek, hiszen itt is előre meghatározott időpont(ok)ban történik a kamatfizetés, az nem íródik hozzá a tőkéhez, a kamatfizetés után a te feladatod keresni egy új terméket, amibe beteheted a kapott összeget.

Itt azonban már megjelenik egy új fogalom is, a hozam. Ha egy államkötvényt nem a kibocsátásakor vásárolsz meg és/vagy nem tartod meg a lejáratáig, akkor azt az ún. másodpiaci forgalmazásban tudod adni-venni, ekkor viszont már nem csak az ígért kamatláb lesz fontos, hanem az aktuális piaci árfolyam is, amely lehet magasabb, de sokszor alacsonyabb is, mint amennyiért Te vetted a kötvényedet.

hozam és kamat közötti különbség

Amíg a betétek esetében mindig előre tudod, hogy mennyi növekményt, azaz kamatot kapsz a lekötött pénzedért, addig az értékpapíroknál ez már nem ilyen egyértelmű, itt hozamként hivatkozunk a befektetésünk értéknövekedésére. A hozam magába foglalja az esetlegesen elért kamatjövedelmeket (pl. kötvények esetében), de az értékpapír árfolyam emelkedését vagy éppen csökkenését is. Ezek együttesét hívjuk hozamnak, de azt, hogy százalékos formában mennyi a hozamunk, azt mindig csak utólag látjuk, a jövőre vonatkozó hozamígéretet általában nem lehet tenni (néhány speciális értékpapírtól eltekintve).

mennyit fial a pénzünk az egyes befektetéseken?

Vegyük sorra, hogy az egyes értékpapírok esetében miből származik a hozamunk.

állampapírok

Az állampapíroknál a legtöbbször fix- vagy változó kamatozással találkozhatunk, de léteznek diszkont papírok is. A fix kamat esetében a teljes futamidőre tudjuk, hogy mikor és mennyi kamatot fog kifizetni a papír. A változónál többnyire valamilyen mögöttes index vagy mutató értékéhez köthető a kamat mértéke, mostanában a legelterjedtebb az inflációhoz kapcsolt kamatozás volt. Ezen kívül léteznek még a diszkont papírok is (pl. diszkontkincstárjegy), ahol a névérték bizonyos százalékáért (pl. 90%) lehet megvásárolni az állampapírt és a lejáratkor a 100%-ot kapjuk majd vissza.

Ha az állampapírok hozamát akarjuk kiszámítani, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen árfolyamon vásároltuk (vagy vásárolhatnánk), mikor jár majd le, akkor mennyit fizet nekünk vissza, illetve a futamideje alatt mennyi kamatot kapunk a pénzünkért. Ha viszont hamarabb szeretnénk eladni a papírunkat, mint a lejárata, akkor a napi árfolyamába még a piaci kamatkörnyezet időközbeni megváltozása is beleszámít, ilyenkor könnyen járhatunk rosszul, és lehet, hogy sokkal kevesebb hozamot érünk el, mint amire előzetesen számítottunk.

részvények

A részvények tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, megvásárlásukkal a kibocsátó részvénytársaság tulajdonosaivá válunk a részvényeink arányában.

Ez azért Magyarországon nem a legelterjedtebb megtakarítási forma, hiszen jelentős kockázata van, de mégis érdemes róla tudni, hiszen nagyon sok befektetési alap tart részvényeket is a portfóliójában.

A részvények esetében a hozamunk két elemből áll, az esetlegesen kapott osztalékból és az árfolyamváltozásból.

Sokan azért vesznek részvényeket, hogy hosszú távon is részesülhessenek egy jól működő vállalat nyereségéből az évente kifizethető osztalékon keresztül, és nem érdekli őket, hogy időközben hogyan változik a részvényük árfolyama.

A legtöbben viszont pont az árfolyamemelkedést szeretnék kihasználni, és abból hozamot elérni, hogy a korábban megvásárolt részvényük értéke az évek során jelentősen emelkedik majd, és amikor megfelelő mértékű hozamot érnek el rajta, akkor eladják azt.

Bármelyik legyen is az indokunk, hosszú távon érdemes ebben is gondolkodni, hiszen az értékpapír piacon elérhető hozamok leginkább a részvények esetében a legmeggyőzőbbek.

befektetési alapok

A befektetési alapokat szándékosan hagytuk a felsorolás végére, hiszen ezek a megtakarítási formák jellemzően a korábban kibontott betétekbe, állampapírokba és egyéb, akár vállalati kötvényekbe, illetve részvényekbe fektetnek.

Ebből adódóan a rajtuk elért hozam is attól függ, hogy a különböző arányban bennük lévő betétek, kötvények, részvények milyen hozamot képesek termelni egy adott időszakban.

A befektetési alapok azért jelenthetnek jó megoldást a pénzünk vásárlóértékének megőrzésére, mert nem nekünk kell egyesével kiválogatni, hogy milyen kötvénybe és részvénybe tegyük a pénzünket, ezt elvégzik helyettünk, és mindenki megtalálhatja közöttük a saját kockázati étvágyának és befektetési céljainak megfelelőt.

Ha Te például nem szereted, ha nagyon ingadozik a megtakarításod értéke, akkor neked egy többségében betéteket és rövid lejáratú állampapírokat tartalmazó befektetési alap lehet a jó választás.

Ezzel szemben, ha jól bírod az izgalmakat, hosszú távon sincs szükséged a pénzedre és szeretnéd maximalizálni az elérhető hozamokat, akkor sok különböző részvényalap közül is választhatsz, amelyek csak és kizárólag részvényeket tartalmaznak.

mi a helyzet a rendszeres befektetéssel?

A rendszeres befektetés az egyik leghatékonyabb megoldás, ha a meglévő megtakarításaid növelése a célod, de akkor is, ha még csak most kezdesz el gyűjtögetni.

A legegyszerűbb, ha a fenti lehetőségek közül például egy befektetési alapot választasz, és abba kezded el félretenni a havonta el nem költött pénzedet. Mivel itt te határozod meg, hogy milyen alapban gyűljön a vagyonod, az mindig illeszkedni fog az elvárásaidhoz, legyen szó akár a kockázatokról, akár az elérhető hozamokról.

Befektetési alapba történő rendszeres befektetéssel minden hónapban vásárolsz befektetési jegyeket, így a tőkéd folyamatosan növekszik, aminek arányában az alap folyamatosan képes hozamot termelni. Az alap mögött lévő betétek és kötvények kamatai, részvények osztalékai és az alapkezelő szakmai döntéseinek eredményeként elért árfolyamnyereség mindig hozzáadódik a befektetésed értékéhez, így növelve a lehetséges hozamokat. Fel szeretnénk hívni a figyelmed még egyszer arra, hogy a befektetési alapok vásárlásával elért hozam magába foglalja az esetlegesen elért kamatjövedelmeket (pl. kötvények esetében), de az értékpapír árfolyam emelkedését vagy éppen csökkenését is. Ezért nem kamatos kamatot kapunk a rendszeres befektetés után, holott az elv nagyon hasonló.

Bármelyik előzőkben felsorolt befektetési formát is választod, számíthatsz a K&H szakértő segítségére! Csekkold széles termékkínálatunkat, vagy ha még csak ismerkedni szeretnél a különböző lehetőségekkel, látogass el a befektetés kezdőknek oldalunkra, ahol sok hasznos információt találhatsz.

befektetés kezdőknek

megtakarítás a K&H-nál